Figyelem! Közérdekű Közlemény!

A blogunkat új felületre helyeztük és új nevet adtunk neki. 2021. októberétől az alábbi linken olvashatóak a bejegyzéseink: www.aborondomesen.com

A travelbug.blog.hu oldalon nem jelennek meg az új írásaink, viszont a régi posztok természetesen továbbra is elérhetőek lesznek itt.

Gabi és Miklós

Jelentkeztünk párszor bejegyzéssel a fennálló helyzetről, legutóbb június 29-én. Eltelt újabb 2,5 hónap. Úgy gondoltam magunknak is hasznos, ha ismét visszatekintünk egy kicsit. A legfontosabb az, hogy sikerült továbbra is megőriznünk a jó egészségi állapotunkat vagyis valószínűleg nem találkoztunk a láthatatlan ellenféllel. Igaz, nem is túl sok esélyt adunk neki. 

Itthon vagyunk az idő legnagyobb részében. Hétköznap és hétvégén is. Miklós továbbra is a saját szobájából dolgozhat, nem kell bejárnia. A cég alkalmazottainak nagyobb része a hét több-kevesebb napját az irodában tölti, kisebb része felettessel való egyeztetés után a hivatalos munkahelyen kívül. A kérdést minden hónap végén újratárgyalják az érintett felek és a megállapodás szerint mennek tovább a dolgok. Vannak, akiknek jobb a bejárás és vannak, akik képesek kellő önfegyelemre és helyesen osztják be az idejüket, megfelelően kommunikálnak és itthonról még hatékonyabban látják el a feladataikat. Ez az én olvasatom, szerencsésnek valljuk magunkat, amiért ő képes az utóbbi csoportba tartozni. Időközben járt benn az irodaépületben, mivel a munkalaptopját ki kellett cserélni és már kevésbé ijesztő élményekről számolt be, mint az előző rövid látogatások után. Van számtalan protokoll és rengeteg fertőtlenítő, de a legfontosabbat - a munkatársakat - még eleddig elkerülte. És valljuk be ez a legtöbb kockázatot hordozó tényező.

Én már nem ugyanabban a helyzetben vagyok, mint június végén voltam. A városvezetés kitartóan ostromolta anyagi támogatásért a megyét és az államot (Nebraska) és augusztusban elérte a célját: a részmunkaidős alkalmazottak munkábaállásához szükséges összeg rendelkezésre áll, tehát visszatérhetünk a könyvtárainkba! Nemcsak mi vagyunk ilyen szerencsések, hanem pl. a tűzoltók és a rendőrök is, mert újra biztosítják számukra a márciusban befagyasztott tréningeket, képzéseket. Újranyitnak és/vagy nagyobb kapacitással működnek hivatalok. További (pl. adó) kedvezményeket kapnak a helyi vállalkozások. Én is megkaptam tehát a visszahívó üzenetet, ami tele volt (félénk) optimizmussal és (sok rejtett) félelemmel vegyes bizonytalansággal. A döntést a munkavállalóra bízták: van lehetőség más megoldásra és ezért én nagyon hálás vagyok. Miközben rengeteg részmunkaidős munkatársam felmondott már, számosan pedig tűkön ülve várták ezt a döntést,  a mi családi kupaktanácsunk úgy döntött, hogy én megkérvényezem a hosszabb távolmaradást. Nem azért mert nem szeretnék visszamenni. A baj inkább az, hogy nem biztonságos. A napi bejárással jelentősen megnőne a kockázatunk, hiszen Nebraska legforgalmasabb könyvtárába nem 1-2 olvasó fog betérni naponta 3-5 könyvvel.

2020. szeptember 23. Nebraska vs. Covid-19

Tavasz óta a vírushelyzet volt sokkal jobb, de most nem az. Július közepe óta hol a stagnáló, hol az emelkedő esetszámos államok között vagyunk. A grafikon ma inkább emelkedést mutat és az emberek magatartása nem vetíti előre a javulást. Sőt! A hivatalos adatok sem biztatóak: az állam 1,9 millió lakosára vetítve a (igazolt pozitív) napi esetszámok 400 körül mozognak, a kórházak telítettsége 80%-on áll. Az emberek sajnos úgy viselkednek, mintha az egész járvány már lecsengett volna: minden szabályt lazán tartanak be, nem elővigyázatosak, de talán az  a legigazabb, hogy egyszerűen nem vesznek tudomást a konkrét helyzetről. Csak beszélnek a közelgő influenzáról, de nem vesznek maszkot önszántukból. Hiába könyörögnek az orvosok, járványügyi szakemberek, hogy ne partizzanak, "Majd pont én?" módon elhessegetik a dolgot és elmennek esküvőre, BBQ-ra, focimeccsre, ballagásra, gyűlésekre, tüntetni - és messze nem tartják be a javasolt távolságot vagy higiénés szabályokat.

Ha a kommentmezőkön túl szeretnél velünk kapcsolatba kerülni (bármi kérdésed van vagy csak szeretnél velünk megosztani egy történetet) akár írhatsz is nekünk a hellotravelbughu@gmail.com email címre!

Ha pedig követnél minket, megtalálsz minket facebookon, instagramon és néha youtube-on is!

Kötelező viselni a maszkot a könyvtárban, de van legalább 5 kivétel. A kikölcsönzött és visszahozott könyveket, CD-ket, DVD-ket, hangoskönyveket 6 napra karanténba teszik mielőtt újra elérhetővé válnak. Nem lesznek programok persze, bár a létszámkorlátot már eltörölte a kormányzó. Összefoglalva: a védekezés oroszlánrészét az egyes emberre tolja a kormányzat, akik pedig ezt a felelősséget egyáltalán nem veszik komolyan. Többet foglalkoznak az Alkotmány passzusainak idézésével és a jogaikra való hivatkozással, mint kézmosással. És ez baj. Október 24-től újra lesz egyetemi futballmeccs és ezerrel nyomják a Halloween-előkészületeket, valamint próbálják bepótolni a kimaradt buli-parti-ereszdelahajam-őrületet és már a karácsonyi bevásárlásdömpingre edzenek.

Mi ezzel szemben a legtöbb időt itthon és kettesben töltjük. Kaptunk számtalan meghívót sütögetésre, házi tűzijátékra, társasjáték-versenyre, könyvklubba, pénteki leengedős iszogatásra. Sehova nem mentünk el és nem hívunk senkit magunkhoz. Továbbra is egyikünk jár bevásárolni (én), mivel kidolgoztuk a legjobb módszert: jobb ha egyikünk itthon marad és a hazahozott élelmiszerek fertőtlenítésében segít, mint a boltban a lecsippantásukban.  Nagyon szeretnénk utazni és kirándulni, de úgy ítéljük meg a fentebb felsoroltak miatt, hogy nincs itt az idejük. Kimondhatatlanul hiányzik, hogy eltávolodjunk a napi rutintól, de most ez nem lehetséges a régen bevett módon. Tehát várunk. Türelemmel vagyunk, önfegyelmezünk és egymást támogatjuk. Nem mindig sikerül és nem mindig idilli. Van, hogy vitatkozunk. Van, hogy a ház két távoli pontján töltünk pár órát, ki-ki csendes-zajos-zenés magányban. De elfogadtuk és megértettük, hogy csak egyfelé tarthatunk, csak egymásra számíthatunk, csak a túlélésre játszhatunk. Máshogy nem megy.

Egyébként ez sokkal egyszerűbb, mint sokan gondolják, mármint fegyelmezettnek lenni és másokra is gondolni, valamint pár alapszabályt betartani. Mi kezdettől fogva meghallgattuk a szűkebb környezetünk szakembergárdáját (megyei tisztifőorvos, egyetemi kutatók, gyakorló orvosok és ápolók) és az általuk ajánlott dolgokat tartjuk be. Ez azt is jelenti, hogy az eltelt hónapok alatt kiderült mi válik be és mi nem, mi fontos és mi nem, magunkra alakítottuk a köz szabályait. És láss csodát: működik!

1. Sehova nem megyünk, ha nem elengedhetetlenül fontos.
2. A házból kilépve mindenhol maszkot és gumikesztyűt viselünk, ahol rajtunk kívül akár egyetlen ember is van.
3. Egy ember megy boltba.
4. Minden bevásárolt dolgot fertőtlenítünk vagy karanténba teszünk 7 napra.
5. Hazaérkezve az összes ruhánkat a garázsban (nincs közös levegője a lakással) hagyjuk 7 napig, csak ezt követően hozom be és mosom ki őket.
6. A házba belépve az első dolgunk alaposan kezet és arcot mosni, valamint zuhanyozni és hajat mosni.
7. Sokkal gyakrabban mosunk kezet szappannal és melegvízzel, mint a kézfertőtlenítőt használnánk.
8. Csak magunk készítette ételt eszünk, sehonnan nem rendelünk.
9. A postaládát hetente egyszer ürítjük ki és 7 napig csak a garázsban tároljuk külön dobozban.
10. Igyekszünk amennyit lehet mozogni, sétálni és vitaminokat is eszünk.

A nyár folyamán kétszer mentünk el csillagokat nézni éjszaka, kb. egyórányira a lakhelyünktől szántóföldek között leparkolva a kocsit. Szintén kétszer történt meg, hogy tettünk egy nagyobb kört Granny-vel, északnyugat és délkelet felé, szintén csak olyan helyen megállva, ahol nemigen találkozunk embertársakkal. Ha mégis kiszálltunk elnéptelenedett kisvárosban, hazaérkezéskor azonnal életbe léptettük a fenti 5. és 6. szabályt.

Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy szerencsésnek tartom magunkat és tisztában vagyok vele, hogy mindezek a választási lehetőségek nem mindenkinek adatnak meg. Nem mindenki élethelyzetére jók és alkalmazhatóak egyformán a szabályok. Mi igyekszünk tenni valamit a helyzet elfogadása, javítása érdekében. Ha ez itthonmaradás, akkor azt. Ha lemondás, akkor azt. Ha több munka, akkor azt.

Vasárnapi idill 

Tippek a virtuális utazáshoz: 

• a térkép felett álmodozva, a következő utakat tervezve
• (pl. coloradói) fényképeket nézegetve egy (coloradói) doboz sörrel 
• közösen elkészítünk egy texasi / mexikói / otthoni ételt és közben felelevenítjük az élményeket: ...és arra emlékszel, amikor...?
• itthoni filmvetítést tartunk adott helyről, nyelven vagy rendezőtől (már tartottunk western-estet, Almodovar-hetet, James May-sorozatok kimerülésig)
• társasjátékkal utazunk: Ticket to Ride változatokkal minden korosztály nagyon jól szórakozhat
• utazással kapcsolatos blogok, videók böngészése

Kívánjuk, hogy mindenki megtalálja a számára (+ a szerettei, családja) legkivitelezhetőbb utat ezen időszak átvészeléséhez, valamint a legjobb módszereket és eszközöket a feltöltődéshez, kikapcsolódáshoz és a testi-lelki-szellemi egészség megőrzéséhez!