Figyelem! Közérdekű Közlemény!
A blogunkat új felületre helyeztük és új nevet adtunk neki. 2021. októberétől az alábbi linken olvashatóak a bejegyzéseink: www.aborondomesen.com
A travelbug.blog.hu oldalon nem jelennek meg az új írásaink, viszont a régi posztok természetesen továbbra is elérhetőek lesznek itt.
Gabi és Miklós
Alapvetően utazásokról szóló bejegyzéseink megritkultak az utóbbi időben, s ennek számos oka van. A legfontosabb, hogy májusban a 14. hónapba lépünk, amelynek során nem tudunk hosszabb útra kimozdulni. Sosem gondoltuk volna ezt és azt sem, hogy ez ennyire fájó és nyomasztó tud lenni. Előtérbe kerültek más feladatok és prioritások, pl. a vakcinavadászat. Személyes okokból szerettük volna kivárni az ésszerűnek vélt féléves periódust, hogy lássuk mennyire megbízható, biztonságos és jó megoldás az oltás. A külső körülmények persze sürgetőek, illetve kényszerítőek és ma már látszik, hogy hamarabb kell lépnünk ebben a dologban. Nálunk is beállt a karanténfáradtság, megerősödött a stressz, a lelki és fizikai elcsigázottság jelei megsokasodtak a mindennapokban.
Mindezeken kicsit túllépve új bejegyzéssel jelentkezünk, nem titkoltan azzal a céllal is, hogy saját magunknak megmaradjanak a tapasztalatok naplószerűen. Mennyiben változtak tehát a boltba járási, bevásárlási szokásaink és ezt pozitívan vagy negatívan éljük-e meg? Ezt a kérdést igyekszem körüljárni ebben az írásban.
Lapcsánka-fitnesz
Ha egy szóban szeretném összefoglalni: meglehetősen. Részletesebben: jelentősen és mindent mérlegre téve inkább előnyösen, mint rossz irányban. A járványkezelés egyik első lépése 2020. márciusában Nebraskában az emberi találkozások számának csökkentésére irányuló "vásárlási kisokos" népszerűsítése volt. Naponta hallottuk az ésszerűnek tűnő irányelveket és mivel mi alapvetően szabálykövetőek vagyunk, be is tartottuk. 14 hónappal az említett dátumot követően azt kell mondjam, ez ma is jól működik.
- Hetente vagy 10 naponta járjunk szupermarketbe!
- Egy ember vásároljon, ne ez legyen a kimozdulós, családi program!
- Előre átgondolt listával, céltudatosan szedjük össze a háztartásban szükséges dolgokat!
- Szemmel vásároljunk inkább, mintsem kézzel - azaz nem kell minden darab gyümölcsöt megtapogatni mielőtt a kosarunkba tesszük!
- Segítsünk idősebb rokonainknak, barátainknak, szomszédainknak, hogy ők otthon maradhassanak!
- Váltsunk online bevásárlásra, rendelésre a személyes jelenlét helyett!
Rántott csirkemell mexikói vegyeskörettel, újragondolva
Az első hónapokban kipróbáltam a heti, kétheti és 21 napos ciklust is, nekem legjobban a kéthetes jött be - és ez nagy változás, s egyben nyereség, hiszen így havi kettőre csökkent a boltlátogatásaim száma. Ettől csak a nagyobb ünnepek előtt tértem el, de Hálaadáskor elég keserű tapasztalat volt a tolongó tömeg és az üres polcok, így Karácsony előtt már taktikát váltottam. Több nappal előtte mentem és csak olyan dolgokat vettem, aminél ez nem jelentett gondot. Ily módon ugyan nem ettünk halat, mint máskor, de kitaláltunk helyette másik fogást és az is ünnepi és emlékezetes lett. Szívemre teszem a kezem és bevallom, nem bánom, hogy kevesebbszer kell végigjárnom a szupermarket sorait, nem szeretek vásárolni ugyanis. Semmit. Pont. Ezért sem volt nekem (nekünk) nehéz távolmaradni az itt bevett Black Friday-őrülettől vagy a januári leárazásoktól.
Vörösáfonya-szósz Hálaadásra
A második pontot volt a legkönnyebb kipipálni, lévén Miklós még jobban utál boltozni, mint én. Nálunk ez sosem volt családi program, elvétve fordult elő, hogy mindketten mentünk - olyankor mindig két külön bevásárlókocsival és online megosztott listával, pl. hosszabb utazás előtti készletfeltöltésre vagy az egyik bolt akkor barkácsáruház vagy kertészet volt, (az előbbi az egyetlen kivétel Miklós esetében, tehát ahova szívesen beteszi a lábát). Eleinte azért tágra nyílt szemmel néztem és nem értettem a fiatal anyukákat, akik elhozták a lurkókat: maszk nélkül, csöpögő orral, mindent megfogdosva, rohangálva, a boltban majszolva éltek társadalmi életet a kicsik. Ilyenkor gyorsan menekültem. Az is kiderült, hogy a legjobb napszak a kora reggel, hiszen az átlagember nem kel korán, tehát ha én viszont vállalom ezt a kis kényelmetlenséget, azt nyerem, hogy jóval kevesebb embertársat kell kerülgetnem, megvárnom, amíg ellép a polcok elől, válogat, stb.
Ha a kommentmezőkön túl szeretnél velünk kapcsolatba kerülni (bármi kérdésed van vagy csak szeretnél velünk megosztani egy történetet) akár írhatsz is nekünk a hellotravelbughu@gmail.com email címre!
Ha pedig követnél minket, megtalálsz minket facebookon, instagramon és néha youtube-on is!
Az egyetlen kellemetlen tapasztalat ezzel kapcsolatban az, hogy általában ezt az időszakot használja a bolt árufeltöltésre, tehát így a középre húzott, megpakolt raklapok vagy üres dobozhegyek között kell navigálnom a kocsival. Plusz a bedugott fülű alkalmazott nem fog 5 percen belül továbbállni, megközelíteni, megkérni pedig nem mindig van kedvem őket - illetve a zenétől meg sem hallana. Ez az eltelt időszakban sem változott sajnos, számomra kissé érthetetlen, miért nem lehet 2 órával korábbra behívni ezeket az embereket és nyitásra befejezni ennek a nagy részét?! Mindenki jobban járna, mert ők biztosan kevesebb vevővel találkoznak és kevesebb hozzám hasonló bosszankodó delikvens fogja megkérni, hogy hozzon a raktárból valamit, aminek a polca üres, de ami nélkül nem akar hazamenni.
A közös főzések sokat jelentenek a karantén-szomorúságban: spárga-brokkoli-újhagyma-quiche retekcsírával
A listaírás és céltudatos keresés nálam eddig is alappillér volt, de kiderült, hogy lehet még fokozni: mivel legtöbbször ugyanabba a két boltba megyek, ahol már ismerem a polcok elrendezését, ezek sorrendjében írom össze a szükségleteinket és nem kell felesleges köröket megtennem - ez is pozitív tapasztalat, vagyis lerövidült az idő, amit a boltban kell tölteni. A nyert időt persze arra fordítom, hogy saját magam húzok le és pakolok el mindent az önkiszolgáló pénztárnál. Persze ennek is van további előnye, egyrészt csak magam fogom meg a dolgokat, másrészt olyan rendszerben rakom el, hogy otthon könnyebb legyen a fertőtlenítésük: mindazt, ami tárolható a garázsban 1 hétig (a nálunk meghatározott saját karanténidőre), nem kell áttörölgetnünk, ergo kevesebb idő és kendő kell!
Illatos, ropogós házi kenyérkénk
A listaíráshoz az is társult, hogy a bolt alkalmazásán keresztül felveszem a náluk készült listára az akciós dolgokat, ez a pénztárgépen áthúzáskor érvényesül. A felsoroltak, a kuponok és az átgondolt, két hétre tervezett menü jelentős megtakarítást eredményezett az elmúlt időszakban - ez fontos pozitív hozadéka a járványhelyzetnek. Az ételeket nem kőbe vésve tervezem, inkább csak a jellegüket (tészta, húsos kaja, krumplis, indiai, mexikói) és hogy valójában mi kerül az asztalra az attól is függ mi romlik el korábban, mennyi időm van a főzésre és persze mihez van kedvünk. A járvány elején felhalmozott alapkészletet folyamatosan utántöltöttem arra az eshetőségre, ha megbetegszünk vagy bármi más közbejön. Ez azért nem jelentett értelmetlen halmozást, nálunk semmi nem áll hegyekben. Szeretném még megemlíteni a kenyérsütést és a csíráztatást. Előbbire hamar rászoktunk, mert nem bíztunk a megszokott pékség óvintézkedéseiben, az utóbbit pedig már otthon is műveltük: az idényzöldségek szűkösebb kínálatakor sokat jelent a biztonságosan "termesztett" hazai!
Csíra-univerzum
A következő két pontot csak részben tartottuk be. Nem túl sok olyan ismerősünk van, aki igényelte volna a segítséget, a közvetlen szomszédaink fiatalok, nem nyílt erre mód. Az egyetlen idősebb szomszéd, az átellenben lakó házaspár kezdetektől fogva online rendelés útján vásárol. A szemmel vásárlást is csak részben követem, mivel nem mindegy mi kerül a tányérunkra: ha tapintáskor nem nyerte el a tetszésemet a zöldség, gyümölcs, sajt, akkor tovább válogattam, illetve teszem ezt ma is. Viszont én biztosan nem csipegetek a szőlőből, áfonyából ott a helyszínen. Sokan ezt is megteszik a járvány ellenére is.
Az utolsó pont meglepően előkelő helyet foglal el a mostani életünkben. Amazon barátunk tiglinctől elefántig minden elképzelhetőt kiszállít ha beszerezhető a hálózatában (a bolygón). Eleinte a hiánycikké váló maszkot, fertőtlenítőkendőt, Cloroxot, búzadarát, élesztőt szereztük be általa, később pedig bármit, ami megvételéhez nem kell a saját szememmel látom-élmény. Óriási előnye a kontaktusnélküliség, a gyorsaság és a bármit visszaküldhetsz-politika. Az online bevásárlás persze a szupermarketekben is szembetűnően felfutott. A saját körutam során látom, hogyan teljesítik (gyűjtik be) a rendeléseket külön dobozokba halmozva, kis kéziszkennerrel lecsippantva, majd felcímkézett szatyrokba / papírtasakba csomagolva. A legtöbb ilyen gyűjtögető középiskolás diák és ők biztosan sokkal többen vannak, mint két évvel ezelőtt. Sok vevőnek ki is szállítják a kért dolgokat, de sokan maguk gurulnak el a parkoló erre kijelölt részébe és a bolt alkalmazottai érintkezés nélkül bepakolják a csomagtartóba az előkészített rendelést. Ez az új módszer sokak tetszését elnyerte, biztosan nagy százalékban fennmarad a vírus leküzdését követően is.
Ritka örömünnep: otthoni szilvapálinka koktélosítva
Összefoglalva tehát azt mondanám, hogy sokat tanultunk az elmúlt időszakból és több vonatkozásban nem fogunk visszatérni a régi kerékvágásba azaz érdemes megtartani szokásként a ritka bevásárlást, a menütervezést, a kenyérsütést, a szélesebb körű online rendelést. Van persze ami nem pótolható és veszteségként könyveljük el: a kézműves sörök, a kevés bolti süti (amivel nem próbálkozom, mert jobb amit megvehettünk: csokis fánk, sajtsüti), házi készítésű salsa, tortillacsipsz egy mexikói boltból, a rendelt ételek pár kedvenc étteremből és a termelői piac. Ezeket nem tartjuk biztonságosnak, ezért lemondtunk (lemondunk) róluk, ki tudja, talán örökre. A helyi zöldségek tekintetében idén kipróbáljuk a farmerek által kiszállított termékkosarat (az idényben megtermelt zöldség előre fizetett, ránk eső része) - CSA programjuk keretében.
Véleményem szerint felesleges időtöltés arról ábrándozni, hogy mikor tér vissza az életünk a rendes kerékvágásba, mivel a válasz egyszerű: soha többet. Sokkal inkább érdemes energiát fordítani arra, hogy a változásokat magunkra formáljuk és elfogadjuk, hogy a saját egészségünk, jólétünk érdekében cselekszünk. Kitartást és türelmet ehhez mindnyájunknak!
