travelBug

2019

2019. december 31. - solkim001

Kiköltözésünk után pár évig még írtam évösszefoglaló posztokat. Ezek augusztusban jelentek meg, többé-kevésbé a megérkezésünk évfordulóján. Aztán abbamaradtak, igazán nem is tudom megmondani miért.

Ma reggel Gabi egyik első mondata az volt: ez az év utolsó vasárnapja. Te jó ég, én teljesen úgy érzem, mintha tegnap lett volna január elseje, amikor az albérletünkben, egy üveg Adelbert's sör társaságában a kedvenc társasjátékunk felett eldöntöttük, belevágunk a házvásárlásba!

20190101_161013.jpg

Egész nap azon gondolkoztam, mi is történt, aztán órákon át fényképeket nézegetve próbáltam összerakni az elrohant 363 napot.

Kezdjük a munkával!

Az év eleje lassan indult, majd ahogy kezdett felpörögni a házvásárlás projektünk úgy pörögtek fel a céges tennivalók is. Egyik projektről kerültem a másikra, aztán amíg sikerült eldönteni, melyik a fontosabb, kettőt vittem párhuzamosan egészen addig, amíg teljesen beszippantott az első számúnak kikiáltott. Ezzel egyébként szerencsém volt: az időzónák átfedése miatt eltolt munkarendre volt szükség és ekkor már javában benne voltam a felújításban. Délelőtt, délután a házon, délután és éjjel a multik világában húztam az igát. Kemény volt, csakúgy mint a szervereinket, saját magam kapacitását is kimaxoltam.

cpu.jpg

A házfelúítással minden (magamnak szabott) határidőt átléptem, a céges projekt viszont nagy siker volt. A végén nem csak bónuszt kaptam, hanem egy hét szabadságot is - ekkor jártunk Coloradóban nyaralni. Aztán az év második fele hála az égnek már nyugisabb volt.

 

Házvásárlás és felújítás

20190330_162858.jpg

Gabi lelkesen nézelődik, én viszont elaludtam az IKEA-ban. Az egyik eladó azzal költött fel, hogy fél órában maximálták az alvást. Nem tudom mennyire megnyugtató, hogy ilyen szabályt kellett hozniuk...

A házzal kapcsolatos dolgok gyakorlatilag kitöltötték az évemet. Már két poszt is született róla. A munka még most is tart és bőven át fog csúszni a jövő évre. A keresésről itt írt Gabi, a munkálatokról pedig én regéltem. Azt a posztot így fejeztem be:

Ezzel egy időre felfüggesztettem a belső munkálatokat. Az alagsorral még vannak terveim (ez már tényleg a távolabbi jövő), viszont a konyha-ebédlő-nappali részt az idén még szeretném átfesteni. Innen visszanézve semmi extra nem történt - tapasztalatlanul, folyamatos hibákba ütközve, munka mellett, hónapokon át küzdöttem magam végig azon, amit pár szakember valószínűleg 4-6 nap alatt megcsinált volna... 

Azóta a konyha-ebédlő-nappali részt befejeztem. Azt hiszem 5 hétig tartott megcsinálnom. Leginkább csak hétvégén dolgoztam, bár volt egyéb hátráltató tényező is. 

20191002_192300.jpg

Gabi kb. 50 színkártyából választott ki kettőt

Viszont Hálaadásra kész lettem és ezzel eltüntettem az általam annyira utált szilvakék színre festett falakat is. 

20191115_213644.jpg

Azon kevés esték egyike, amikor hétköznap, munka után dolgoztam a festésen

20191130_212015.jpg

Majdnem kész a nappali. 

Persze, hogy ne unatkozzak az év végén, az előző posztban említett alagsor felújítását is elkezdtük. Részben mi, részben vállalkozókkal, de ahogy a mai nap állnak a dolgok, szerintem sikerült a leglassúbb és legkevésbé sem igényes munkaerőt kifognom az egész városban. Még szerencse, hogy valaki ajánlotta...

20191218_122412.jpg

Az alagsori szoba így nézett ki két hete a munka megkezdése után

Akár az eddig elvégzett munka minőségét, akár a munkatempót látva most már úgy gondolom, hogy én nem is annyira lassan dolgozom.

 

Utazások

Az idén két nagyobb kirándulásunk volt: februárban Kaliforniában, júliusban Coloradóban jártunk. Igazából mind a két utazás kicsit a véletlennek volt köszönhető.

1) Los Angeles, San Francisco és San Diego évek óta ott van a listánkon, de valami miatt soha nem jött össze a kitűzött utazás. Múlt év végén azonban kiderült, ismét vannak pontjaim amik hamarosan lejárnak. Így kerestünk úticélt, kerestünk szabadidőt, ami mindkettőnknek jó és... végre összejött.

20190216_143302.jpg

Első nap Los Angeles-ben. Kicsit álmosan, kicsit elveszve.

Los Angeles-ben landoltunk ahol két napot töltöttünk, majd továbbálltunk San Diego felé. A repülőjegy a pontokon felül összesen 22 dollár 40 cent volt. A szállás - mivel szezonon kívül voltunk - nem volt drága (kivéve a két éjszakát Los Angeles-ben, de ott mindig minden drága). Az autókölcsönzéshez pedig mindig van kedvezményem, ezt most nehéz lett volna alulmúlni és nem kihasználni!

20190216_150151.jpg

"Los Angeles, a pálmafák közül kinéz az óceán"

Ekkor voltunk túl a házvásárlási történet hatodik fejezetén. Omahában épp hóvihar tombolt, a barátoktól kapott képeken 20-30 cm-es hó látszott. Még ha nem is minden szempontból a legjobb időben jártunk itt, el kellett szakadni az otthoni problémáktól, átgondolni a tennivalót és újratervezni.

20190217_112805.jpg

 

20190218_130927.jpg

Valahol Los Angeles és San Diego között félúton

Az itt töltött egy hét talán egyik legérdekesebb és legemlékezetesebb napja volt, amikor a National City-ben levő szállásunkról egy kényelmes tömegközlekedős utazással lementünk a mexikói határig, majd a határ másik oldalán egy vezetett gyalogtúra keretében városnézéssel töltöttük a napot.

20190219_100458.jpg

Ez a nap az autómentessége miatt is különösen jó volt.

20190222_171348.jpg

Los Angeles és San Diego közlekedése egy képben összefoglalva

Omahába hazaérve egyébként hatalmas hóvihar fogadott - San Diego-ban indulás előtt még az sem volt biztos, hogy le fogunk tudni szállni.

20190223_152947.jpg

2) Coloradóról már elég sokat írtunk, sőt, videók is készültek.

Ez az út is egy kicsit a véletlen szülötte volt - a már említett projekt kapcsán kaptam egy hét extra szabadságot. A hirtelen rám szakadt 9 napra elég sokminden felmerült, hova mehetnénk, azonban be kellett vallanom, most nem a mérfölddarálós, menni-menni-menni útra vágytam, sokkal inkább lelassulni, természetközelben lenni szerettem volna. 

Így döntöttünk a szomszéd állam mellett (ahova mellesleg csakúgy, mind Kaliforniába elég sokszor terveztünk már menni).

A már elkészült posztok itt olvashatóak:

 

Emellett még volt három hosszú hétvégénk. Július 4-én a szabadnapokat kihasználva Wisconsinban jártunk.

20190703_202622.jpg

Szeretem ezt az unalmas tájat, ahol mérföldeken át semmi érdekes nincs (csak a szemnyugtató zöld kukorica- és szójamező)

Ez az út egyébként szöges ellentéte volt a coloradóinak - 4 és fél nap voltunk távol Omahától, ebből egy nap kivételével mindennap autóztunk.

20190704_211822.jpg

Július 4., tüzijáték, csapolt sör (valahol a háttérben pedig a Harley Davidson múzeum)

20190705_102854.jpg

Mi voltunk az első látogatók. Megálltam egy fotóra, ekkor jött meg az idegenvezetőnk is. Nem igazán értette a képet, aztán elmeséltem: ezt az autót 2,5 éve úgy vettem, hogy valószínűleg el sem fogja hagyni Austin városhatárát... 

20190706_115908.jpg

Nem, ez nem az az Alaszka, csak egy város a Door megyében, Wisconsin államban.

20190706_140957.jpg

Továbbra is Door megye, Wisconsin állam


20190706_134342.jpg

Wisconsini ebéd - friss kenyér, friss sajt (útközben, egy farmról beszerezve)

A másik ilyen hosszú hétvégés utazásunk szintén autózós, szintén határátkelős volt - Winnipegben, Kanadában jártunk. Szokás szerint ebbe az útba is túl sokat akartunk besűríteni - Winnipeg és Fargo (Észak-Dakota) talán kicsit sok volt a 4 és fél napra.

20190831_153718.jpg

Első fotó a határátkelés után

20190901_143824.jpg

Winnipeg

20190902_191706.jpg

Fargo, Észak-Dakota, igazi világvége-hangulat. Ez már a visszaúton készült, hatalmas vihar kapott el minket.

A végére hagytam a kedvencemet - bármilyen furcsa is, az idei összes út közül erre a két napra gondolok vissza a legszívesebben. Szombat reggel indultunk egy céllal - elautózunk Monowi-ba, aztán meglátjuk. 

20190608_132823.jpg

Monowi a legkisebb település Nebraskában mindössze egy lakosa van.

20190608_125859_01.JPG

A tavaszi áradások miatt eljutni sem volt egyszerű. Innen úgy döntöttünk megyünk tovább - Sioux Falls-ig jutottunk aznap.

20190609_120619.jpg

A mit csinálhatunk még, ha már úton vagyunk? Mondjuk elautózhatunk a Balatonra (ami egy kis település Minnesota-ban)

Miért tartom ezt a legjobb utunknak? Úgy élem a mindennapjaim, hogy feladatok, tervek, célok és határidőim vannak. Általában ilyenek a kirándulásaink is: foglalás itt, ezt még látni akarjuk, ennyi és ennyi időnk van valamire. Ebben a két napban egyébként csak úton voltunk és megnéztük azt, ami épp elénk jött.

20190609_154502.jpg

Így találtuk meg, teljesen véletlenül az út mellett Iowa állam legmagasabb pontját is

 

Autók

Ezen a téren nincs változás. Továbbra is ugyanazok az autók állnak a garázsunkban. 

20191015_182525.jpg

A képeken is látszik - az idén szinte csak Granny-vel mentünk hosszú útra. Mint kiderült, sokkal megbízhatóbb, mint azt megvételekor gondoltam. Pedig már túl van a 300000 km-en:

20190708_174047.jpg

Volt viszont pár érdekes bérautó. Vagyis két autó és két teherautó a költözés miatt. A kaliforniai út során kellett személyautót bérelnem. A cég, ahol dolgozom kapcsolatban áll néhány autókölcsönzővel és - mivel elég sokan utaznak - előre kialkudott kedvezményeik vannak. Ezeket a dolgozók is igénybe vehetik magán célokra - persze ilyenkor nem számolhatjuk el a bérlés költségét, de ugyanúgy csökkentett áron kapjuk az autókat.

Ezt kihasználva sikerült nevetségesen alacsony áron (értsd, alig többért, mint egy Toyota Corollát) bérelnem Los Angeles-ben egy Ford Mustangot. 

20190216_112945.jpg

Imádtam a hangját, imádtam a színét, baromira tetszett a gondolat, hogy a tengerparton ezzel mehetek végig Los Angeles-ből San Diego-ig, aztán a második nap végén visszaadtam, és kértem valami kicsit. Egészen pontosan ezt:

20190218_090136.jpg

A legkisebb autót, amit lehetett: egy Toyota Corollát. Bármilyen jól hangzott a Mustang, bármilyen jó volt a hangja, a városban, a forgalomban araszolni, az autópályán a dugóban állni, 5 métereket megindulva menni borzalmas volt. Nyaralni mentem, pihenni és nem arra vágytam hogy az autóban töltött minden perc küzdelem legyen. Épp elég volt a forgalom! Sosem gondoltam volna, hogy egy 5.0 Mustangból boldogan fogok átülni egy Toyota Corollába :D

A másik, számomra érthetetlen dolog ez - miért áll így minden egyes teherautóban a kormány, amit eddig béreltem? Ez ugyanis az egyenes. 

20190504_111133.jpg

Valamiért ebben az évben félresikerültek a vásárlásaim. Igen, talán nem a legjobb év volt házat venni, hiszen kiderült, sokkal több munka volt vele mint terveztük (bár mostmár úgy gondolom, más sem lett volna jobb), de szerintem nem volt még ilyen év, amikor ennyi mindent vissza kellett volna küldenem vásárlás után javításra vagy cserére. Így volt ez az IKEA-ból rendelt matraccal is - a kiszállítás nem sikerült sérülésmentesen. Ugyanakkor a csere sem ment (mondhatni sehogy), viszont egyre jobban közeledett a dátum, amikorra vendégeket vártunk. Így esett az, hogy egy kellemetlen beszélgetés után kaptam némi kártérítést a svéd óriástól, mi pedig béreltünk egy mikrobuszt és leautóztunk Kansas City-be.

20190629_231749.jpg

Miért írom ezt le? Ez volt a bérelt jármű, és ugyan nagyon zajos volt és a légkondi alig birkózott meg a középnyugati nyárral, mégis hihetetlenül jól teljesített - méretéhez képest (az alap V6-os benzines motor volt benne) nagyon jól ment és fogyasztott, jó volt vezetni (lehet ezzel kapcsolatban egyáltalán ilyet mondani?) és kényelmes volt.

20190928_104322.jpg

Azért mindig ott lebeg a levegőben egy esetleges autócsere. Ez az egyik olajcsere során készült (ez az egyik olyan, amit nem vagyok hajlandó magam csinálni az autóimon) - próbakörön Granny egy lehetséges utódja. A csere egyelőre várat magára...

Nem titkolt célom volt a poszttal hogy most, év végén kicsit magamnak (is) összeszedem a történteket. Hiába érzem úgy, hogy elrohant az év, nagyon sokminden történt. A képek, amiket válogattam mind a telefonommal készültek és több ezer képet néztem végig a délután során - igen, elég sokminden történt. Ez az év most nem a minden hétvégén kirándulásról vagy a hétvégi főzésekről szólt.

20190810_183541_01.JPG

Ha már a hétvégi főzések. Tavasztól őszig hétvégente amikor csak lehetett a termelői piacon vásároltunk a belvárosban.

20190713_100048_01.JPG

Úgy gondolom ez is - mármint hogy amennyire lehetett figyeltünk, hogy egészségesen együnk - hozzájárult ahhoz, hogy viszonylag egészségesen átvészeltük az évet. Szokás szerint volt pár megfázásom, egy-két apróság, de soha rosszabb évet ennél!

Mit várok az új évtől? Remélem lassabb lesz. Szeretném befejezni a házzal kapcsolatos munkákat, végére érni az alagsornak, pontot tenni a felújítások végére. Remélem ezután tényleg max. karbantartás várható és semmi nagyobb javítás. A munkában már tudom, hogy vár egy nagy projekt - nincs mit tenni, ilyen az élet. 

Viszont többször le akarok lassulni, sokkal több olyan kirándulást, időt szeretnék mint a Monowi-hétvége volt, amikor élvezem kicsit a szabadságot.

Jó lenne több posztot is megírni. Tényleg sok a felhalmozott, megíratlan téma és kép...

Egyszóval, helló 2020, remélem legalább olyan jó leszel, mint ez az év volt!

Ha tetszett a poszt, kövess minket a facebook-on, instagram-on is!  

20190706_162028_1.jpg

 

A bejegyzés trackback címe:

https://travelbug.blog.hu/api/trackback/id/tr3815370998

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása