travelBug

H-D

2021. június 08. - Árva Gabriella

Melyik a világ egyik legismertebb vagy legkedveltebb motorbiciklije? Naná, hogy a Harley! a világnak ezen a felén biztosan, de szerintem az óceán másik partján is. Persze gondolom egy Harley-rajongó máris fogja a fejét, mivel azt írtam: motorbicikli. Valóban ha ránézünk, elsőre nem a kerékpár  jut eszünkbe. Sokkal inkább az, hogy ez echte amerikai, egy életstílust jelképez és képvisel, semmilyen más motor nem duruzsol úgy, mint a Harley-k. Ebben a posztban bátorkodom megírni a 2019-ben Milwaukee-ban tett látogatásunk benyomásait, Miklós szép képei révén a múzeumi termek és tárlók egészen kattintásközelbe jönnek.

DSC09755

A bejegyzés megírásához az utolsó lökést egy utazós sorozat adta. A járvány miatt 2020-ban nem tudtunk utazni, maximum virtuálisan. Saját élményeink előhívása mellett, párszor az egyszemű szörnyetegre (TV) is támaszkodtunk, az inchek számát megemelve az élmény nagyban javítható a számítógép monitorához képest. Charley Boorman és Ewan McGregor 2019 őszén arra vállalkozott, hogy az Ushuaia (Argentína) és Los Angeles közötti távolságot két Harley-Davidson nyergében teszi meg. Hogy csavar is legyen a kalandban, Milwaukee-ban elektromos motorokat készítettek elő számukra. A sorozat tanulságos és szórakoztató, megéri megnézni, bár a motorhang nagy csalódás volt benne. Még nekem is, aki nem rajongó, csak szimpla csodáló.

DSC09833

DSC09731

Ahogy Wisconsin-sorozatunk első részében is megírtam már, csak egy rövidebb gyárlátogatásra volt lehetőségünk Milwaukee-ban, mivel nemzeti ünnepen jártunk ott és a gyártósor csak részlegesen működött. A gyár a város északi, Menomonee Falls nevű részében található. Az első túrára volt foglalásunk, de mindenképp korábban érkeztünk volna, mert Granny-ről szerettünk volna fényképet a bejárat előtt. Nem voltunk sokan a csoportban és rokonszenves vezetőt kaptunk. Az ország térképe előtt mesélt a történetükről és a különböző helyek szerepéről (gyártás, összeszerelés, cégvezetés). A gyártócsarnokba lépve végigjártuk a motorblokkok és váltók készítésének folyamatát. Leginkább robotokat láttunk, illetve kézbe vehettünk hibás alkatrészeket, alapanyagokat. Talán a légkörbe beleszagolni volt a legjobb. A túravezetők nem igazán betanult szöveggel készülnek, hanem sokszor a résztvevők kérdései alakítják jó élménnyé az ilyen látogatást. Mi most nem voltunk sokan és nem túl sok kérdés volt, de emlékeink szerint informatív és szórakoztató volt az egész.

DSC09797

Nekem tetszett, hogy kicsit régimódi volt sok minden: a vezető nem sietett, figyelmesen és érdeklődve kísért minket, olaj és fémek szaga érződött, a megfogott dolgoknak súlya volt, a történéseknek ideje. Nem egy rohanás, "pipáljuk ki az egészet"-élmény volt, hanem tartalmas, felfedezős időtöltés. Valódi élmény. Nem titkoltan jelszavuk

  • az elköteleződés a hagyományos értékek iránt 
  • a választás szabadsága
  • az alkalmazottak legtöbbje maga is motorozik, "be van oltva"
  • a szaktudást és a folyamatos megújulást maximálisan értékelik
  • tudják, hogy értéket képvisel, amit gyártanak, tehát nem nyomulnak percenként azzal, hogy vegyél tőlük valamit

DSC09835

Innen Milwaukee-ból kerül tehát az összes Harley lelke York (Pennsylvania) szerelőcsarnokába, majd a szalagról legurulva a tulajdonosokhoz. Rajongóknak jó szívvel ajánljuk a mindkét városban elérhető bennfentes gyárlátogatást, ahol a kulisszák mögé is bepillanthat a látogató, illetve az általunk eltöltött időnek kb. a dupláját szentelheti az érdeklődésének (Steel Toe Tour). Ezt a gyártóegységet egyébként leginkább Milwaukee-Eight néven emlegetik a cég 2016-ban piacra dobott, új típusú motorjának köszönhetően. Fotózni természetesen nem lehetett, így valóban csak az emlékeinkre és a benyomásainkra tudunk támaszkodni és ezeket közvetítjük.

DSC09785

A félórányi autóútra lévő Harley-Davidson Múzeumban viszont sokkal nagyobb szabadságot élvezhet a látogató. Bárhol lehet fotózni, az élményeket más módon rögzíteni. Láttunk diákokat, akik tanulmányi kiránduláson voltak, tehát gyűjtőmunkát végeztek, rajzoltak és adatokat keresgéltek. Legtöbben viszont valószínűleg motorosok voltak, kifejezve akár a klubhoz tartozásukat - volt pl. egy csoport Kanadából, többször is kereszteztük egymás útját és ők sztorizgatva sétáltak végig a kiállított modellek között. Mindenkinek mást nyújthat tehát ezen a campuson eltöltött néhány óra vagy akár teljes nap. Persze hogy sorba kell állni ahhoz, hogy az ember fia (lánya) nyeregbe pattanhasson és rögzített padon kiróbálhasson dolgokat. Én magam beértem a be sem indított gépen szemlélődéssel, Miklós viszont vállalkozott arra, hogy rezgesse is a levegőt maga körül. A futópadon rögzített Softail váltóján végigzongorázta a fokozatokat és hallgattuk a hangját, illetve egy parányit átadott az érzésből. Nem rajta múlt, hogy végül kis gikszerrel adta vissza a kormányt: nem sikerült üresbe tenni ugyanis a próba végén a váltót, sőt többszöri próbálkozást követően a segítő munkatársnak sem. 

DSC09733

A hangot nem véletlenül említettem, fórumokat, közösségi oldalakat böngészve rengeteg sztori, leírás, élmény kering erről, vagyis a motorok legendás potato-beszélgetős kipufogásáról. Félreismerhetetlen és eltéveszthetetlen, ha az ember meghallja egy lámpánál állva vagy maga mögött a sávban. Nos ezt a hangot cserélték le a sikoltós elektromoséra, amit sokszor hallottunk miközben a Long Way Up sorozatot néztük. Szerintem abszolút két külön világ. Az utóbbi az életérzés-élményt is kevéssé adja vissza, hiszen a Harley-Davidsonokhoz legtöbbünk fejében az adott pillanatot, a vezetést, a sebességet élvező, akár egyedül, párban vagy csoportban berregő kétkerekűeket meglovagoló, jellegzetes kiegészítőket viselő Harley-s "medvék" párosulnak. Az ő képük a végtelenséget, a szabadságot, az úton levés semmihez nem hasonlítható állapotát idézi fel bennünk. Róluk azt képzeljük, hogy valószínűleg mindent megtehetnek - és megtesznek - amit szeretnének, nem korlátozza őket szabály vagy kötöttség.

DSC09737

Ezzel szemben a dél-amerikai országokban ez a szabadság köddé vált: Boorman és McGregor állandóan az alkalmas konnektorokat kutatta, két-négyóránként számolgatták meddig, mire elegendő még a motor töltése. Ez, valamint a hosszas várakozások a teljes feltöltésre idegesítően szétdarabolták az utazást, semmissé tették az azt csinálok, amihez kedvem van-érzést. S valljuk be, ez a probléma nemcsak Dél-Amerikára lenne jellemző, ha szétnézünk a világban.

A múzeum főépületében két teljes emeleten tobzódhat a látogató időszakos és állandó kiállításokban. A legnagyobb és legtöbb darabot bemutató kétségtelenül a történetet végigkövető rész: a Harley-Davidson Journey és a Motorcycle Galleries. Az előző természetesen az egyes számú sorozat első darabjával és annak a pár lépés széles-hosszú fészernek a jelképes ábárzolásával kezdődik, amivel / ahol a legenda megszületett: 1901-ben még csak papíron, 1903-ban már a valóságban Bill Harley és Arthur Davidson első, kerékpárból átépített motorbiciklijét csodálhatjuk meg. Az öt termet végigpásztázva elénk tárul a hosszú utazás összes fontos mérföldköve, buktatója és sikersztorija, nehézsége és szépsége. Az események, motortípusok, emberek úgy sorjáznak előttünk, hogy nem válik unalmassá a séta. A gépek gondosan karbantartva és felújítva, részletes tájékoztató táblákkal vezetnek minket a legenda, a tradíció és a Harley-közeg kacskaringós nyomvonalán.

DSC 0686

Az első műhely épített mása a múzeumban és a campuson is megnézhető.

DSC 0569

Az 1907-es modell ára 210 dollár volt, Davidson maga tesztelte New England-i kereskedő-toborzó körútja során.

DSC09746

Fotók, dokumentumok, tervrajzok, kimutatások segítségével a business-részleg történetét is végigvezetik egy újabb teremben. Kockázatos és bátor vagy éppen elhamarkodott döntések, hullámhegyek- és völgyek jellemzik ezt az utat, amire azért büszkék a cég mai vezetői, mert tagadhatatlanul a sajátjuk: ez a H-D-sors, életforma és életérzés egyben.

DSC09751

H-D részvény

A motorkerékpárok galériájában kb. 50 m hosszan, körüljárható padokon állnak a gondosan összeválogatott modellek, a cég első 50 évéből, egytől egyig valamilyen újítást, fejlesztést, új designelemet vonultatnak fel. Valóságos időutazásba kapcsolódhat be a lelkiismeretes nézelődő: még-majdnem-biciklik, első és második világháborús darabok, oldalkocsisok, kiszállításra specializált, háromkerekű servi-car-ok fémjelezték a korszakokat. Külön részleget szenteltek az ötvenes évektől napjainkig tartó periódusnak minden klasszikus modellcsaláddal és motorblokkal.

Rendkívül érdekes és szemléletes volt a Motorszentély (Engine Room). A Nézz! Hallgass! Érezz! jelmondattal fémjelzett terem egyik ütős része egy darabjaira "robbantott" Knucklehead tárlója, a másik pedig a Harley-Davidson-családfa volt. Az összes motort egészen közelről megnézhettük és meghallgathattuk egy gombnyomással. Az érzést pedig egy kurbli tekerésével és a hengerek által bezárt szög változtatásával érhettük el. Ide kétszer is visszajöttünk, de sokan mások is sok időt töltöttek itt el. 

DSC 0608

DSC 0589

DSC 0573

DSC09759

A Képzelet Állomása (Imagination Station) egy gyerekeknek szentelt külön részleg, inspiráló játékokkal, könyvekkel, segédeszközökkel. Felmerülő ötleteiket "megvalósíthatják" rajzként, képként rögzítve, a motort megreformálhatják, újjáépíthetik, egy Knuckelhead nyergébe szállhatnak. Ehhez hasonlóan népszerű körükben az Építs motort! terem, ahol számítógép segítségével saját Harley-kat alkothatnak az alkatrészek szabadötletes összeválogatásával. Egy másik monitoron virtuálisan vezethetik is  a járgányukat. Melyikünk ne szeretne ilyet kipróbálni?

DSC 0618

Egy teljes falat borítottak be mintadarabokkal és szentelnek a tankok bemutatásának (Gas Tank Gallery). Én itt számtalan fotót csináltam, annyira szép a megvilágításuk és az elhelyezésük. Jó néhány érdekes, szürreális képet lehetett kattintani. De ha csak a funkcionalitás és stílus szempontjából nézzük végig a tankokat, akkor is emlékezetes az élmény.

Ha a kommentmezőkön túl szeretnél velünk kapcsolatba kerülni (bármi kérdésed van vagy csak szeretnél velünk megosztani egy történetet) akár írhatsz is nekünk a hellotravelbughu@gmail.com email címre!

Ha pedig követnél minket, megtalálsz minket facebookon, instagramon és néha youtube-on is!

Különleges színeket és változatos designt találunk itt, nem is tudtam volna egyetlen kedvencet választani! Ezek az ikonikus darabok szinte műtárgyak már, van olyan is közöttük, amit művész tervezett. A múzeum mindenképpen a H-D-szellemiség kiemelkedően fontos tereként kezeli ezt a részt: a mélyen gyökerező, határtalan és mindig üdvözítő alkotói szabadság, valamint inspiráló kreativitás színtere a tankfal.

A klubokat és a H-D verseny- és terepmotorokat felvonultató terem tartogatott számomra meglepetéseket (Clubs and Competition). Nem igazán tudtam eddig, hogy kifjezetten versenyjárműveket is gyárt a cég.

A Harley-történelemnek ezt a részét egy 45 fokos szögben megdöntött, a levegőben lógó versenypálya-másolat köré építették fel, rajta természetesen emlékezetes példányokkal. A járgányok és a fotók legnagyobb része egyébként a 20-as és 30-as évekből való, amikor a rajongói vagy versenyző-klubokhoz tartozás elsősorban az összetartás, a bajtársiasság, az "egy vérből valók vagyunk" presztízsét testesítette meg.

Egy egész különtermet szentelnek a járművekhez kapcsolódó minden olyan dolognak, ami a Harley-k amerikai kultúrára gyakorolt hatását mutatja be (Custom Culture).

DSC 0878

Találunk itt a versenyeken nyert trófeákat, megmosolyogtató fotókat az egyenruhás használókról (katonák, futárok, takarítószolgálat) és "őrült" rajongókról, elvadult-rendhagyó ötleteket megvalósító egyedi motorokat, golfkocsikat, robogót, motoros szánokat, játékokat, motorosklubok relikviáit, kiegészítők miriádjait, kézzel készített tervrajzokat, posztereket, hirdetéseket, archív videófelvételeket, filmekben szereplő Harley-kat.

Harley King Kong

Az 1940-ből való egyedülálló óriás megálmodója és építője Felix Predko volt. Predko Harley-alkalmazott volt, zseniális szerelő és megszállott újító. Ezt a projektet élete főművének nevezte, 4 évig dolgozott a 4 m hosszú és közel féltonnás járművön.

DSC 0846

DSC09825

A legtöbbünk által biztosan felismert legendás motor is teret kapott Milwaukee-ban. A Szelíd Motorosok Amerika Kapitánya nem eredeti, csak másolat. Ikonikus voltához kétség nem fér, a szabad száguldást, a korlátlan távlatokat elénk rajzoló kétkerekű sokak számára a kor és a generáció örök jelképe (nekem is). A szokatlan kialakítás miatt egyébként nem könnyű kormányozni, főként nagy sebességnél. Peter Fonda számára nem volt igazán felhőtlen a chopper vezetése a legenda szerint. S abban, hogy a filmben ez könnyednek és élvezetesnek tűnik, Laszlo Kovacs operatőrnek elévülhetetlen érdemei vannak.

DSC 0825

Szelíd?

2012 őszén állították ki a Cunami Harley névre keresztelt motort. A Csendes-óceán mosta partra egy kisméretű konténerben Brit-Kolumbia egy elhagyatott strandján. A múzeum kutatói  szerint a 2011-es cunami sodorta el Japánból és abban az állapotban állították ki ahogyan a 4000 mérföldet megtéve előkerült a konténerből. Tulajdonosa, Ikuo Yokoyama kérésére nem szállították vissza Japánba, hanem Milwaukee-ban így állítottak emléket egyrészt a Harley-k legendás ellenállóképességének, másrészt a cunami mintegy 15000 áldozatának.

DSC09800 

A legutolsó terem a játszótér volt, úgy hiszem voltak akiket innen hat lóval sem lehetett elvontatni! Legalább 20 járművet lehet kipróbálni, persze beindítás nélkül. Mondanom sem kell, hogy óriási sorok, szelfiképek ezrei, visongató gyerekek és nyálcsorgató felnőttek teljes kavalkádja ez a rész! Ha máshol nem, itt még a legvisszafogottabb látogatók is mókázásra és easy rider-re adják a fejüket! 

DSC09845

Készítettünk pár képet a még raktárban pihenő, felújításra váró járművekről és a restaurátorműhelybe is be lehetett lesni a rácson keresztül.

A végére hagytam még néhány általam érdekesnek vélt darabot. 

 DSC 0761

Ez az 1979-es Nova egy gyártásba sosem került darab, amelyen számos újítást terveztek bevezetni és megcélozandó az Államokon kívüli vásárlóközönséget együttműködtek a Porschéval.

DSC 0799

A H-D 100. születésnapi járgánya, csak "belső használatra" készült: körbeutazta a világot, hogy a cég valamennyi dolgozója aláírásával láthassa el. Kb. 6000 szignó van rajta.

DSC 0738

DSC 0858

Amikor már annyira giccses, hogy szép.

DSC 0790

Ez az 1981-es Nova mindkettőnk kedvence volt. Prototípus lévén sok része fából és műanyagból van és mint a fentebbi is, soha nem gyártottak belőle eladható példányokat. A leírása szerint részben pénzügyi okok, részben a túl sok tervezett újítás miatt került végül a süllyesztőbe.

Lezárásként választottam néhány fotót a rajongói falról. Magam sokáig nézegettem őket, mert nemcsak a motor-, hanem viselet-, frizura-, kiegészítő- és fotótörténelem mesélő darabjai is egyben.

Wisconsini útleírásunk előző részei ezen és ezen a linken olvashatóak.

 

https://www.autoevolution.com/moto/harley-davidson/

https://marketrealist.com/2016/03/early-history-harley-davidson-motorcycle-pioneer/

https://en.wikipedia.org/wiki/Harley-Davidson#2007_strike

https://www.motorcyclecruiser.com/history-harley-davidson/

https://www.lasvegasharleydavidson.com/history-of-harley-davidson/

https://www.harley-davidson.com/hu/hu/index.html

 

A bejegyzés trackback címe:

https://travelbug.blog.hu/api/trackback/id/tr516276626

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Folytonutazok 2021.06.09. 13:02:26

Vártam már ezt a posztot és nagyon tetszett.
Hagyjatok fel az aggodalmaitokkal aztán menjetek sok helyre, hogy még több poszt születhessen :)
süti beállítások módosítása