Hamisan csillogó Kalifornia: a lazulók paradicsoma

2020. április 03. - Árva Gabriella

Sokáig gondolkodtam milyen címet adjak ennek a posztnak. Kalifornia nem tartozik a kedvenceink közé, de tagadhatatlanul jó volt látni és megtapasztalni közelről. Nem fanyalogni fogunk ezekben a bejegyzésekben, de le kell szögeznünk az elején: aki csupa pozitívum - LAelájulós - napsütötte - aranyállam-posztokat vár, az jobb ha nem olvas tovább. Amit viszont ígérhetünk: kicsit más travelbug-nézőpont, sok-sok csodaszép kép és a valóság (ami nekünk nem jön be).

DSC 6196

Los Angeles, első nap

2019 februárjában repültünk a nebraskai (egyébként az itteniek szerint is brutálisan kemény) télből az aranyállamba. Az első motiváció az volt, hogy ha nem használjuk fel, akkor elveszítjük a légitársaságnál összegyűlt pontjainkat - így esett, hogy alig pár dollárért kaptunk repjegyet, mégpedig ahogy nekünk a legjobb volt: odaútra Los Angelesbe, visszaútra San Diegóból megállás nélkül. A második lökést pedig igazából én adtam: rábólintottam Miklós sokadik kérésére / rábeszélésére. Ő dédelgetett bakancslistás elemeket Dél-Kaliforniában (nekem inkább San Francisco környékén vannak még mindig kipipálatlanul) és már legalább 2 alkalommal terveztük ezt az utat, csak valahogy másként alakult mindig. Utólag hálás vagyok neki a forszírozásért, mert februárban szükségünk volt arra, hogy eltávolodjunk a lakás (ház) keresésétől és hazajöve új látószögből nézve zárjuk le azt a fejezetet.

DSC 6334

Igazából laza tervünk volt:

  • 2 nap Los Angelesben
  • 1 nap mini road trip LA-ből San Diegóba egy dögös Ford Mustangban
  • 1 nap Tijuanában
  • 2 nap San Diegóban
  • 1 mini road trip a sivatagban / a hegyekben (Salton Sea, aranybánya Julianban)

DSC 6374

A kalandok persze akkor kezdődtek, amikor mindez felborult. A februári nagyon hideget Omahában hagyva  szombat reggel leszállni LA óriási repterén semmiben nem különbözött a megszokottaktól: araszolás, csomagfelvét, autóbérlés. Az első meglepetés máris fejbeütött minket: nem kívánkozott le a kabát rólunk. A csodás Kaliforniában, ahol mindig strandidő van, mi mindennap kabátban és sapkában bírtunk csak az óceánparton sétálni. Természetesen nem volt ugyanaz, mint a nebraskai mínusz 16 fok, de nem is az igazi. Amikor itthon Miklós a kibérelhető autók között keresgélt, egy hirtelen ötlettől vezérelve döntöttünk úgy, hogy kipróbálunk egy olyan kocsit, ami illik Kaliforniához és amire máskor úgysem áldozzuk rá a pénzt. Nagyon menőnek tűnt egy (majdnem) vadiúj vörös Ford Mustang GT, aminek mézesmadzagját elhúzta az autós cég alkalmazottja előttünk szombat délben a pultjánál állva. A biztosítás ellenőrzése, papírok aláírása és a bankkártya lehúzása után, máris beülhettünk a 460 ló mögé.

DSC 6540

"Siker, pénz, csillogás a mozivásznon" a valóságban kicsit máshogyan fest: az autó ugyan kapott takarítást, még felvillant a semmihez nem hasonlítható újautó-illat, de 10 perc sem kellett hozzá, hogy már beleüljön az orrunkba  a cigarettafüst szaga, köszönhetően az előző bérlők jó szokásainak.

A következő arculcsapás a közlekedés milyensége volt. A forgalom óriási, mindefelé zsúfoltság, kevés a menekülőútvonal. Lámpától lámpáig araszolás, rengeteg szabálytalankodó sofőr - a kaliforniai rendszámmal közlekedőkről más államokban is ez volt a véleményünk, arra megy amerre akar, indexről még sosem hallott, pimaszul tolakszik és előz, nyomul bárhol. Hogy ehhez minek 460+ ló? Ezt máig sem sikerült megfejtenem. Miklós begyűjtött pár keserű tapasztalatot a Mustang vezetése során: nem fér el a sávban sem a parkolóban, állandóan felbőg és gyorsulna, de hova? A 150 m-re lévő következő piros lámpáig? Egyáltalán nem volt balerina (mint Bedekó), sem kezesbárány (mint Granny). 

DSC 6278

DSC 6205

DSC 6202

DSC 6255

Szóval ilyen élmények színezték a közlekedést LA-ben. Első utunk az óceánpartra vezetett, ezt már Omahában eldöntöttük, de nem a strandolás végett (nem is vittünk fürdőruhát). A nap kegyes volt hozzánk, kisütött és festett arany- és ezüsthidakat a vízre. A természet szépsége lenyűgöző volt, mint mindenhol Kaliforniában ahol eddig jártunk - de ahová már betette a lábát az ember, sokat vesztett ebből a szépségből.

DSC 6350

DSC 6425

DSC 6163

DSC 6362

A Venice Beach tele volt sétálókkal, tengő-lengő emberekkel, nekünk úgy tűnt kevesebb a turista és több a helyi arc. Pár fürdőző és szörfös is volt persze, de kiábrándítóan sokan csak a telefonjukon lógtak sorbanállás közben a bódító vagy éppen felpörgető dolgokért.  A boltok ugyanúgy kínai ócskaságokkal vannak tele, mint bárhol másutt és szemkontaktust sem ajánlott felvenni az emberek többségével. A parton sétálva azért eszünkbe jutottak az otthoni gyötrelmek: vajon mennyibe kerülhetnek a szemmel láthatóan kisméretű lakások, az óceántól betonfalakkal védett zsebkedőnyi kertekkel és tákolmánynak tűnő balkonokkal?

DSC 6365

DSC 6318

DSC 6313

DSC 6298

A kocsihoz visszasétálva a muscle beach mellett vitt el az út, ami a hangzatos neve ellenére leginkább egy szabadtéri edzőterem. A legjobb dolog, ami nagyon hiányzik a Középnyugaton az emberek sokfélesége volt. Az egész út során viszont arra jutottam, hogy talán túl nagy árat kell ezért az egy jó vonásért fizetni az USA legnépesebb államában.

DSC 6340

DSC 6301

DSC 6322

DSC08480

Maradék szendvicseink elfogyasztása után továbbgurultunk a Santa Monica Pier felé. Újabb araszolás, újabb parkolóhely-vadászat után itt is csak laza sétát tettünk, nem magán a mólón, mert az ehhez túlzsúfolt volt, inkább a víz mellett. Persze a 66-os út "vége" táblát mi sem hagytuk ki, szigorúan sorbanállás után készülhetett csak el a kötelező szelfi. Az óceán felől sütő nap és a hegyek nagyon szép keretet adtak immár a képeknek. Kelet felé tekintve a domboldalakra felkúszó hotelek és apartmanok látványa adta az ötletet, hogy még a szoba elfoglalása előtt autózzunk ki a városból Malibura.

Megbeszéltük, hogy annyira nem kihagyhatatlan az esti óceánpart vagyis nem fogunk viszajönni, ha már letáboroztunk hollywoodi szállásunkon.

DSC 6421

DSC 6372

DSC 6383

Mondhatnám, hogy szájtátva bámultuk a csodás malibui villákat, de nem lenne igaz. Mint az USA-ban sok helyen, a legszebb részek, a legszebb házak abszolút rejtve maradnak az átlagos turista szeme elől, hiszen két ember magasságú kerítés és fasor mögött vannak. Messziről láttunk pár szép házat, viszont sehova nem hajtottunk be csak azért, hogy legyen rólunk malibui fotó.

A környezet mesés, ezt nem tagadom, pálmafákkal, örökzöldekkel szegélyezett szerpentinek, februárban is gyönyörűen virágzó bokrok, díszfák és nagyjából rendezett közterületek vannak.

DSC 6433

Mulholland Drive

Bár találkoztunk jó néhány sportkocsival és cabrióval, megint csak arra a megállapításra jutottunk, hogy csupán a hivalkodást szolgálják, nem a gondtalan vezetést, az biztos. Túl sok az éles kanyar, a stoptábla és az útra lelépő kutyasétáltató ahhoz, hogy a rengeteg lóerőt élvezni lehessen.  Visszaúton, sötétedéskor pedig megsokszorozott figyelemre volt szükség, míg leereszkedtünk West Hollywoodba, a hotelhez, Miklósnak nemcsak a tenyere izzadt a kormányon. S bár még egy türelmi napot akart adni magának, a döntés arról, hogy a Mustangtól meg kell szabadulnunk, fokozatosan érlelődött benne.

DSC 6282

IMG 20190218 084929

Útközben

Los Angeles, második nap

Február 17-én, vasárnap reggel a Hollywood Boulevard volt az első célpontunk. A csillagok utcáján mindenképpen szerettünk volna sétálni, ezért a kocsit a kevésbé ismert részén parkoltuk le és gyalog vágtunk a felfedezőútnak.

DSC08519

DSC08549

Korán lévén még nem kellett a turistahadat kerülgetnünk és arra várnunk, hogy senki lába ne legyen a képben. Viszont hiába közeledtünk a híres és jóval puccosabb részéhez az utca állapota rémisztően lehangoló volt: tömérdek szemét, falfirkák, betört ablakok, rozsdás redőnyök, tépett plakátok mellett haladtunk el. S ekkor még nem is sejtettük minő meglepetések várnak ránk az Oscar-díj kiosztó gálaestre készülő Dolby Theatre közelében. Már több tíz méterrel előtte lezárták az út egyik oldalát, de igazából a másikon is nehezen lehetett közlekedni.

DSC08538

DSC08562

Az idő haladtával persze a kezdeti pozitívumok is szertefoszlottak: egyre több látogató, fényképező, bámuldozó lett. A gyalogátkelőknél már rendszeresek voltak a torlódások, dudálás. A vörösszőnyeges bevonulóút készítése elzárt területen zajlott és miután láttuk, hogy a szemben lévő oldalon tanyázó hajléktalanok és lejmolók épp összeszedelőzködtek a napra, elgondolkodtunk vajon lemossák-megtisztítják-e a sztárok útját a szétöntözött italoktól, ételmaradékoktól, emberi és állati ürüléktől, rongyoktól és szélhordta papírszeméttől.

DSC08572

DSC08556

Plázabejárat

DSC08557

DSC08560

Persze aki nem megy át az utca másik oldalára, hanem megelégszik a Hollywood Boulevard és Highland Avenue sarkánál elterülő bevásárlócentrummal, annak nem kell ilyesmit látnia, csak fényűző kirakatokat, virágözönt, vízesést és tojáshéjszínű szelfikanapét, azaz Hollywood sziruprózsaszín buborékát.

20190217 093313

DSC08545

DSC08564

DSC08584

DSC08580

DSC08541

Válogattam a kedvenc csillagaimból

A nagymúltú Chinese Theatre-t sem lehetett megközelíteni és meguntuk az egyre idegesítőbb tömegnyomort, visszaültünk a Mustangba és a Hollywood-felirat felé vettük az irányt.

Talán már nem is kell említsem az araszolást, egyirányú forgalmat, parkolási gondokat (szóval remélem mindenki értékeli mekkora áldozatot hoztunk e poszt megírásáért!!). Komolyan elgondolkodtunk hogyan lenne kevésbé veszélyes felmenni a felirathoz pár képért, látva mennyien kapnak jogosítványt vezetni tudás nélkül és hány autó jut egy-egy kétlábúra.

DSC 6447

DSC 6554

Leparkoltuk a Mustangot és inkább gyalog vágtunk neki. Nem tudok tudok kimerítően mesélni az élményről, persze örültünk, hogy megadatott ez, kipipálhattunk egy elemet a bakancslistán. Érdekesebb volt lenézni a dombokról LA-re - lehet, hogy több időt töltöttünk a feliratnak háttal? - s aztán persze az egyirányúsított forgalom okán mindenképp kellett autóznunk is a Hollywood Hills-en. Ahol újra latolgattuk vajon mennyibe kerül itt egy ház vagy lakás a mindent vivő fehér betűkkel a háttérben. Arra jutottunk, hogy valószínűleg elképzelni sem tudunk akkora összeget.

DSC 6496

Visszaereszkedve a városba a Sunset Boulevard-t vettük célba.

Egy családi történet és fotó okán meg akartuk keresni Szipál Márton egykori fotóstúdióját. Meg is találtuk a helyét. Mivel ő már régen elhagyta LA-t, a stúdió is más funkciót tölt be. Ez egy álom beteljesülése volt igazából Miklós számára és jó érzés volt ott állni az ajtó előtt, s csak szimplán átélni, milyen rejtélyes utakon kapcsolódnak össze családi történetek szálai az óceán mindkét partján.

DSC 6515

8525 Sunset Boulevard, Szipál Márton egykori fotóstúdiója

 IMG 20190217 124710

A fényképes fiók becses tartalmához immár mi is hozzáírtunk egy fejezetet és belehelyezünk egy fotót is. A környék egyébként nagyon kellemes élőhelynek tűnt, nem volt rettentő a forgalom, tájbaillő lakóházakat és kisüzleteket láttunk, szép kirakatokat és gondozott utcákat. A dimbes-dombos városrészből megejtő kilátás nyílik a bevárosra. Nem bántuk, hogy nem kell autót használni ahhoz, hogy találjunk egy vegaburgert ebédre, ami nagyon jó volt. 

DSC 6498

DSC 6484

Délutánra egy biztos látnivalót tűztünk ki, illetve hogy némi shopping is legyen egy a Cadillac Drive-ból kihalászott és egy netről vadászott boltot akartunk megnézni. Újra visszaültünk tehát a Mustangba és a Soap Plant-et írtuk be a GPS-be.

DSC 6634

Útközben

A Soap Plant ötletét Wahorn András és Fábry Sándor utazásából nyertük és nem bántuk meg, hogy felkerestük a Hollywood Boulevard-on. A boltot 1971-ben nyitotta meg egy művészházaspár, Barbara és Hank Shire. Előbbi kézműves szappanjait és utóbbi grafikáit később két fiuk alkotásaival egészítették ki: Peter kerámiákat, Billy bőrruhákat készített. Közülük a leghíresebb művész Billy Shire lett, aki megnyerte a Levi Strauss egy tervezőversenyét és készített fellépőruhát pl. Elton Johnnak. A bolt az ő irányítása alatt vált kuriózummá Los Angelesben. 1984-ben új résszel bővítette, Wacko néven futó játékboltja valóságos mennyország volt furcsaságokat, felhúzhatós játékokat, robotokat, különcségeket kedvelők körében. Mára a Soap Plantet visszaköltöztette legelső ikonikus helyére, Los Feliz Village-be és kb. 600 m2-en egy megaboltot és egy galériát működtet. Mai szóval hippiboltnak neveznénk, Wahorn giccsfelhozatalnak titulálta a Soap Plantet. A La Luz de Jesus Galériában minden hónap első péntekjén tartanak városszerte eseményszámba menő kiállításmegnyitókat. Tiglinctől elefántig az égvilágon mindent lehet kapni. Akinek van kedve, a bolt linkjére kattintva tud böngészni. Mi sem jöttünk el felhúzós játék nélkül. Messzemenőkig egyetértek a bolt szlogenjével: Ha itt nem találsz valami igazi unikumot magadnak vagy annak, akit szeretsz, akkor sehol máshol. (Sajnos fotózni tilos volt.)

Következő úticélunk LA katedrálisa volt. A Cathedral of Our Lady of the Angels külseje és belső terei egy olyan város sokszínűséget tükrözik vissza, ahol vasárnapi misét 42 nyelven hallgathat az ember.

DSC 6567

DSC08650

Nem is lepődtünk meg amikor a kapun belül a belváros szívében levő katedrális körül olaj- és citromfaligetet találtunk. Belső kialakítása nem szokványos, az ajtón belépve egy kerengőbe jutunk, ahonnan a fény szép lassan elvezet minket a szentélyhez.

DSC 6581

DSC 6594

DSC 6589

Rengeteg természetes fény ömlik az épületbe, s ez a belső falborítás, a padló és a bútorok földszíneivel együtt egy rendkívül kellemes, megnyugtató, emberi környezetet teremt. Arányosan és visszafogottan keverednek a modern és a hagyományos elemek, méretei ellenére igen otthonosan érezheti magát a látogató és a hívő egyaránt.

DSC 6621

DSC 6605

A kerengőből nyíló fülkékben ki-ki megtalálhatja a neki legmegfelelőbb módot a Teremtővel való közösséghez. Kellő magánszférát nyújtanak, ugyanakkor a turistát is lenyűgözik egy-egy szép lámpával, egyedi mozaikképpel, szoborral vagy éppen a II. János Pál látogatásáról készült képekkel. Amerikában az sem ritka, hogy az imahelyen a közösségi élet fotói is jelen vannak vagy egy minikiállítás iskolásgyerekek alkotásaiból. 

DSC 6630

DSC 6602

DSC 6624

DSC08693

A másik bolt, amelynek levegőjébe bele akartunk szippantani, szintén elég egyedi színfolt LA-ben. A Last Bookstore nem csak egy könyvesbolt, hanem kultikus kulturális központ, galériákkal, rendezvényekkel, könyvklubokkal, koncertekkel. Ma is, mint megnyitása első napján foglalkozik könyvek felvásárlásával és kereskedésével az amazon fojtogató üzletpolitikája egyik utolsó ellenlábasaként.

DSC 6644

DSC 6647

DSC 6654

20190217 180555

Több mint 2000 m2-en bóklászhat a látogató könyvek, képregények, hangoskönyvek, DVD-k, CD-k és bakelitlemezek között. Egy átlagos februári vasárnap délután tömve volt a bolt, igazából ez volt az egyetlen negatív dolog, ami az elhagyására késztetett minket. Illetve ekkorra eldöntöttük, hogy megszabadulunk a Ford Mustangtól, tehát visszavittük a reptéri kölcsönzőbe és lecseréltük egy szürke Toyota Corollára.

Amiért nem tetszett a Mustang:

  • ordító, felbőgő hang
  • valószínűleg váltóhibás volt, ami elrontotta az élményt
  • nem fért el a sávokban, parkolókban
  • használhatatlanság
  • izzadó tenyérrel nem leányálom vezetni

"Álmodoztam a Ford Mustangról, de két nap után örömmel cseréltem le egy dögunalmas szürke Toyotára... és ezután nagyon boldog voltam!" Miklós

DSC 6718

Utolsó hollywoodi esténken hirtelen elhatározásból döntöttünk úgy, hogy megnézzük a Universal Studiót, mivel egy köpésre volt a szállásunk és a neten azt találtuk, nem kell borsos belépőt fizetni csak a programokért. Aztán ez az első 10 percben megváltozott: már a behajtás sem volt ingyen, illetve a parkolásért legomboltak rólunk tizenvalahány dollárt. Vasárnap este 8 után persze már nem működött fullon, de nekünk ez nem is hiányzott.

DSC 6658

DSC 6693

DSC 6663

Az idő néhány óra alatt nagyon mordra fordult aznap este, így nem sok időt töltöttünk a felfedezésével, konkrétan majd szétfagytunk. Igazából ha több időnk lett volna sem hagytunk volna ott vagyonokat a stúdió megnézése okán. Alapvetően az egész kaliforniai utazás egy kettős élmény volt számunkra. Miklósnak volt pár bakancslista-eleme főleg itt, Los Angelesben, engem viszont sokkal inkább vonzott San Diego és Tijuana vagy más partmenti kisváros Dél-Kaliforniában. Ezért lett az útiterv a fent felvázolt. Nem bánjuk túlságosan, hogy csomó mindent nem néztünk meg, nekünk így lett kerek az utazás. 

DSC 6668

DSC 6737

Szökőkutak az álomgyárban

A következő részben a kis Toyotával átgurulunk San Diegóba, képes beszámolóval a Csendes-óceán szépségéről. Tartsanak velünk akkor is!

Ha tetszett a poszt, kövess minket a facebook-on, instagram-on is!  

A bejegyzés trackback címe:

https://travelbug.blog.hu/api/trackback/id/tr4815302342

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Könyveslány 2020.04.04. 09:57:25

Ez igazán bő és tartalmas leírás volt, köszi!

Milánói Makarenkó 2020.04.04. 09:59:42

“A legjobb dolog, ami nagyon hiányzik a Középnyugaton az emberek sokfélesége volt.“
Miért, Középnyugaton egyformák az emberek? A többivel egyetértek, bár még sose voltam Kaliforniában. Ez után a poszt után (továbbra) se vágyom oda nagyon.

kvp 2020.04.04. 11:27:06

Nagyon jo cikk, varom a folytatast!

"Miért, Középnyugaton egyformák az emberek?"

Ezt hivjak arrafele WASP-nak (white anglo-saxon protestant). Etnikailag es kulturalisan nem tul valtozatos tarsasag. Raadasul viszonylag keves a nagyon gazdag es a nagyon szegeny, hajlektalan ember. Los Angeles meg a masik veglet, a leggazdagabbaknak allandoan a legszegenyebbeken kell atlepniuk a luxusboltok elott.

ps: A los angelesi forgalomhoz szerintem leginkabb egy regi, lomha, hidraulikus automata valtos auto illik, jo ido eseten lenyithato tetovel vagy egy modern tesla, ami magatol kepes araszolni.

mifolyikitt 2020.04.04. 12:13:55

1) Kalifornia napos, de nem trópusi az éghajlat, nincs mindig meleg, főleg nem télen. Ezt azért nem lett volna olyan nehéz előre kideríteni. pro tip: San Franciscoban nagyon hideg tud lenni akár nyáron is.

2) Majdnem minden bekezdésben szidjátok a sofőröket, hogy senki nem tud vezetni, majd lecserélitek a Mustangot mert "nem fér el", "használhatatlan", "izzadó tenyér"... én vezettem Mustangot Los Angelesben, de San Franciscoban is (ahol sokkal rosszabb a helyzet autózás szempontjából mint LA-ben), semmi gond nem volt vele.

Így ez a poszt lehet hogy reálisnak van szánva, de inkább naív utazós

UtazóTódi · utazotodi.blog.hu 2020.04.04. 16:04:09

Mi idén februárban voltunk még épp a vírus kitörése előtt, nagyjából ugyanezeket a helyeket jártuk be. Nem béreltünk kocsit a forgalom miatt, így viszont a tömegközlekedésről szereztünk érdekes tapasztalatokat. Los Angeles mellett San Franciscot jártuk be, az jobban tetszett. Az útról pár részes sorozatot írtam:
utazotodi.blog.hu/2020/02/29/usa_nyugati_part_i

UtazóTódi · utazotodi.blog.hu 2020.04.04. 16:06:36

@mifolyikitt: Én Las Vegasban vezettem pár napig Mustangot, amikor beültem a parkolóházban majdnem visszaadtam, mert a szélvédő egy lőrés, körbe kilátás semmi. De aztán rájöttem, hogy az utak mérete és a jelzőlámpák elhelyezése miatt nem gáz. Azt viszont nem értem, mikor Európában látok valakit ilyen kocsit vezetni, az már nagyobb kihívás.

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2020.04.04. 16:19:27

Még az 1990-es években mondta nekem egy Los Angelesben született és felnőtt magyar barátom, hogy a város a közhiedelemmel ellentétben egy unalmas, szürke, lapattant hely, semmi érdekes sincs benne. A városközpontban van pár kisebb "felhőkarcoló", de ettól még az nem nagyvárosi, a gazdagok lakta külvárosban meg semmit nem látni és a villák is ritkán helyezkednek el. Tehát látnivaló nulla, élmények nulla, mindenki a tengerparton unatkozik. Usában sokkal jobb helyek vannak tucatszám.
Nem is vágytam sosem oda (sem az usában).

(Egyébként érdemes lenne átolvasni az amúgy érdekes cikket és javítani a hibákat. Pl. pár vesszőt elhelyezni benne a helyes központozás miatt, mert több mondat értelmét ez is nagymértékben megzavarja. Amúgy meg a nap az Nap, s az adja az aranyhidat, ezüsthidat meg a Hold ad éjszaka. ;) )

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2020.04.04. 16:21:42

@Fotósképző: jav.: lepattant, nem lapattant (habár jó betűvicc: LApattant ;))

enrikokaruszo 2020.04.04. 17:03:51

a végére arra jutottam, nem a hely lehet ilyen unalmas. hanem a mesélő

Árva Gabriella · http://travelbug.blog.hu/ 2020.04.04. 17:07:37

@Milánói Makarenkó: kvp megvalaszolta a kerdest. Annyit tennek meg hozza, sokkal kevesebben vannak a bevandorlok is (ki akar az unalmas Kozepnyugatra koltozni?), mint a keleti vagy a nyugati parton.

Árva Gabriella · http://travelbug.blog.hu/ 2020.04.04. 17:15:08

@UtazóTódi: Koszi a kommentet. Szoktam olvasni a posztjaidat :)

Dr.Démonmac1 2020.04.04. 17:21:46

Nahát "szidjuk együtt Los Angelest" ? :D
A város megismeréséhez, bejárásához, hónapokra van szükség. rengeteg látnivaló van (na persze, lehet, hogy ami nekem látnivaló, másnak nem az :) Meg kell ismerni pár lakót, összehaverkodni velük, aztán eljárni házibulikba** (sajnos a Kór - miatt ez most átalakul :(
(** mert nagyon nem mindegy, hogy 2 napod van és szívsz az autóddal, vagy épp a barátod hajóján ücsörögsz Marina del Rayben.)
Aki autóban gondolkodik és két napja van mindössze, a nem fog végigjárni bizonyos utcákat, boltokat, szórakozóhelyeket..

Make Valamit · http://make.blog.hu 2020.04.04. 18:02:57

Rod Serling híres mondása volt, miután odaköltözött NYC-ből: "Hollywood jó kis hely... ha egy grapefruit vagy." :)
Egyébként tényleg katasztrófa néhány rész, pl. a Walk of Stars-on fekvő hómlesszek, az általános indifferencia a sofőröknél (rádhúzza a kormányt és csak néz ha rádudálsz), a Target parkolójában kéregető hómlesszek, a közlekedés (menj fel délután négykor a 101-re és mérd meg mennyi idő alatt érsz ki a Topanga nemzeti parkba), a hómlesszek stb...
Vannak szép részei is természetesen, ott az obszervatórium, Long Beachen a két múzeumhajó, a Natural History múzeum a belvárosban, La Brea. Nem mondom visszamennék, de ott élni... brrr.

Árva Gabriella · http://travelbug.blog.hu/ 2020.04.04. 18:40:46

@Dr.Démonmac1: Sajnalom, ha azt sugallja az iras, hogy szidjuk egyutt... Nem akarom szidni, csak nekem / nekunk nem jon be. A csaladi tortenet okan halas vagyok a sorsnak, hogy eljutottam oda. Az is igaz, hogy San Diego vagy a Mojave jobban tetszett.

Daniel Chripko 2020.04.04. 19:07:02

Mi is bejártuk a várost és iszonyatosan izgalmas volt.... Nem értem a “költőt”...

tamasigaborr 2020.04.04. 19:08:21

Ahogy más is írta, lehet, hogy ti vagytok uncsik, nem pedig LA....Ötször jártam ott, a munkám miatt, több hetet is ott töltve és árnyalnám a képet. A Mustang elfér mindenhol, mert az amcsi utakra lett tervezve. Én egy jóval nagyobb autóval is mindenhol simán elfértem. Persze kell a magabiztosság, meg a gyakorlat, amikor próbálod követni a tps utasításait, este egy 2x6 sávos autópályán, de ez rutin, gyakorlat és adottságok kérdése.
Dugók, ahogy a 2 milliós BP-en úgy a 10milliós LA-ban is megesik. Ez van mindenhol.
A mocsok az nagy népesebb és a csóróbb helyeken, szintén csakúgy, mint a világ más országaiban...A sok homeless, a papucsban csoszogó mexikói és csóró feka...hát igen. Olvastam, hogy pont a kedvező klíma miatt látni ott különösen sok homelesst az utcákon. De hát ez egy népesebb hely, mint kishazánk és ezeket az elemeket nyilván vonzzák a turisták által látogatott helyek, mint pl a Hollywood Blvrd és a Venice Beach.
Csóróság: ahogy BP-en is van hős utca vs Rózsadomb, úgy ott is megvan a Compton vs Malibu, Beverly Hills stb. különbség.
Programok: rengeteg múzeum, kiállítás, sportesemény, koncert (Strip Legendás helyei) éttermek, bálnales hajóról, Griffith Observatory, US Bank tower kilátó és csúszda, nemzetiségi helyek (ChinaTown, CoreaTown) piacok, a filmstúdiók belső túrái, a DisneyLand Anaheimben, a Long Beachen lévő hadihajó (USS Iowa) és Queen Mary, a friss osztrigát áruló piacok, a szabad füvezés, a szörfözés, a kirándulási, bringázási lehetőségek a hegyekben, borászatok, vitorlázás, stb....
LA-hez (+ Vegas ês SanDiego ugye) hetek, hónapok kellenek, jó idő, sok pénz és valaki aki elmondja, hogy mit lehet ott csinálni.

Árva Gabriella · http://travelbug.blog.hu/ 2020.04.04. 19:36:48

@tamasigaborr: En egyetlen szoval sem irtam le, hogy LA unalmas. Ez felreertes. A kommentelok irjak. Elsosorban a csaladi tortenet miatt mentunk. Chinatownt, hadiahajot, friss etelt arulo piacot mar jo nehanyat lattunk az Allamokban. Nem ugyanazt kerestuk. En a heteket / honapokat szivesebben toltom olyan helyen, ami nekem bejon. Ez nem olyan.

solkim001 · http://travelbug.blog.hu/ 2020.04.04. 20:04:26

@enrikokaruszo: @tamasigaborr: Ha nem jott volna at, az unalmas a kovetkezo berauto kapcsan hangzott el, nem a varosra vonatkozott. Szerintem ketfele ember letezik, akinek bejon a varos es akinek nem. Mi az utobbiak vagyunk. Senkinek nem akarjuk megvaltoztani a velemenyet.

Nem megismerni akartuk a varost - ket napunk volt, abba ennyi fert, probaltunk olyat megnezni, kiprobalni amit eddig meg (mashol) nem lattunk.

@Daniel Chripko: @UtazóTódi:
Auto - 3 eve jarok egy full size szedannal (ami egy "picit" nagyobb, mint a Mustang). San Joset es Philadelphiat leszamitva megvolt a 10 legnagyobb amerikai varos. Mellesleg 5 evig eltem Austinban, ami a 11 az elobbi listan. Nem a gyakorlat hianyzik - ez az auto (legalabbis a GT) nem ebbe a varosba valo!

tottiking 2020.04.04. 21:32:25

LA egy szuper hely. Baromi hangulatos. Sokfelé jártam már, de LA és Kalifornia visz mindent, bármikor mennék és Santa Monicán vennék kecót ha megtehetném, de millió másik cool hely van még arrafelé. Életminőség top, persze ha van elég pénz, de az hol nem kell? Időjárás (fax kivan már itt a fél év szürke, hideg és unalmas téllel), parádés kaják (Santa Monica Pier-en életem legjobb rák és hal tálát ettem, pedig család 10+ évig Olaszban élt, ahol szintén csúcs a tengeri kaja), egyébként The Chef Show a Netflixen bemutat pár szuper helyet, a több mint 20 ezer (!!!) LA-i étteremből. Akkor ott a sok koncert (ide nagyobb nevek nagy része soha nem jön), sportesemény (Lakers fanként király volt a Staples Centerben meccset nézni), itt mire lehet elmenni? Paks-Alsófelső röplabda meccsre vagy Felcsút-Zsírdisznó FC focimeccsre, hahaha. Csövik mindenhol vannak. Még USA-n belül is sokak álma Kaliforniában élni. Peace.

HussarX 2020.04.05. 00:02:55

Hát(al nem kezdünk mondatot), de mégis hát... 11 évig éltem ott, szerintem ott élni és dolgozni nem volt unalmas, annyi lehetőség van ott szórakozásra kirándulásra vagy sportolásra, hogy párját ritkítja a világban. Az igaz, hogy LA szerintem sem egy turista látnivaló, inkább Las Vegasba kellett vinnem minden magyar látogatót, ha tömény turista élményre vágytak. Na a sivatagi 500 km-es éjjeli vágtákon jól jött volna egy 460 lovas Mustang, de nekem olyan sajnos nem volt. Az első kocsim egy 1978-as Chevy Impala volt, ami majdnem tök olyan, mint a Caprice, a Mustang-nál gondolom nagyobb lehetett, de lusta vagyok megnézni, aztán lett egy 1986-os Bronco-m, az sem volt kicsi, de soha nem volt annyi parkolási vagy "elférési" gondom, mint azokban a nagy európai városokban, ahol volt szerencsém vezetni, beleértve Budapestet is. Persze pl. Venice beach-re tényleg csak bámészkodni, esetleg enni érdemes elmenni a sportoláson kívül és semmi esetre sem autóval, mert LA sztenderdek szerint nagyon szűk utcák vannak arrafelé. Mi pl. amint lehetett ledobtuk az autót és kerékpárral mentünk végig a tengerparti kerékpárúton, ami eléggé látványos és kellemes mivel mindig van látnivaló és a kellemes óceáni szellő plusz szikrázó napsütés jó feltételeket biztosít egy komolyabb bicajtúrának is. De valóban LA szerintem sem olyan pörgős hely, mint pl Miami, de élni kényelmesebb, és ahol én laktam 5 évet a 11-ből ott nagyon természetközeli és nyugis is volt, meg lehet keresni a Google Maps-on: 327 Latigo Cny Rd (papíron Malibu, de Greater LA), először persze a "Valley"-ben laktam én is, mint a legtöbb bevándorló aki a filmiparról álmodik, még emlékszem is az első olyan címre, ahol több, mint néhány hónapig laktam: 280 N. Florence St, Burbank, na az forró hely volt, sokszor még Februárban is. Érdekessége, hogy egy köpésre volt Otto's Hungarian Deli-től (keressetek rá, úgy látom valaki még mindig működteti, nem hiszem, hogy él még Ottó), ahol az ügyes kereskedő Ottó régi kimustrált magyar Ludas Matyik, karácsonyo mákos bejgli, Floridában termelt (nem édes!) "magyar" TV paprika és Pick szalámi mellett mindenféle kelet-európai cuccot is árult amerikai árakon + unikum felár, de azért bírtam a fazont :)

Ma. hová kalandoztam már... Szóval szerintem sem egy ilyen 2 napos turista paradicsom, kell egy helyi idegenvető, hogy kicsit elkaphassa az ember az LA feelinget és ne csak a kommersz helyekre jusson el.

Lassan 21 éve költöztem haza, egy csendes kis faluba, ha néha "felmegyek" Budapestre eszembe jutnak az LA dugók és nem kívánkozom vissza, de néha mégis elugranék egy hétre, hogy végigzabáljam a világ legjobb konyháit megfizethető áron és óriási választékban és 1-2 amerikai klasszikust is persze. Tudjátok pl, hogy élhetsz úgy LA-ben, hogy gyakorlatilag minden nap valamiféle étteremben eszel a barátaiddal/kollégáiddal, de 11 év alatt egyszer sem eszel mekiben? Soha nem jutott eszembe, és amikor a Nyugatinál lévő világ legszebb mekiébe becsalnak néha a gyerekek, rájövök miért: borzasztó ott a kaja a többi gyorséttereméhez képest (vajon miért ez a világon a legnépszerűbb?). Persze az is igaz, hogy az itthoni Starbucks vagy KFC sem hasonlítható ízben az eredetiekhez de választékban főleg nem.

Itt is és ott is vannak jó dolgok, szerintem aki huzamosabb időt töltött Kaliforniában az tudja, hogy nem egy rossz hely, ottani zsargonban nem is "az amerikai dél legnépesebb állama" hiszen az "American South" az máshol van, és persze az égész USA legnépesebb állama, nem csak az amerikai dél-nyugaté, de kicsire nem adunk! Van a szövegben több hiba is, ami teljességgel megbocsájtható egy turista tollából, csak olyanoknak szúrja a szemét, akik több időt töltöttek el arrafelé, ne vegyétek sértésnek, ha nem laktam volna ott, nekem sem tűnének fel annyira.

Sokszor nekünk is teli volt a hócipőnk LA-vel és elutaztunk néhány más államba, de 1-2 hét után visszakívánkoztunk... Persze lehet, hogy csak megszokásból. Ja, érdemes lett volna felmenni Big Bear Lake-be februárban, olyankor ott hódeszkázni is lehet konkrétan 2 elég jó helyen is, én végül is onnan költeztem haza, az utolsó 4 kinti évemben a Big Bear City-ben laktam, a 1024 Mt. Doble Dr. volt az utolsó házam és a teleket kint töltöttem a hegyen főleg a Snowsummet nevú helyen a nyarakat pedig a tavon (Big Bear Lake). Szóval ha én vagy valaki ottani magyar vittünk volna körbe 1 hétig, tuti más lenne a véleményed :)

Árva Gabriella · http://travelbug.blog.hu/ 2020.04.05. 01:14:33

@HussarX: Koszi hogy megosztottad a gondolataidat, igazan klassz volt olvasni! Tiszteletben tartom es ertekelem a tapasztalataidat, hiszen sokkal tobb van, mint nekem. Azt nem fogadom el, hogy csak kommersz helyekre jutottunk el, szerintem a Soap Plant, a katedralis vagy a Last Bookstore nem az. Persze nem kell egyetertenunk.

swfla 2020.04.05. 02:41:57

@tottiking: "Életminőség top, persze ha van elég pénz, de az hol nem kell?"

Joval kevesebb zsebpenzbol kihozod, ha pl. Cocoa Beach, FL kornyeken nezelodsz: Orlando egy orara. Ha a "cool helyek" kellenek, akkor Miami is egy kopesre. Tele latino barokkal, a kaja eszmeletlen jo, es van szorakozas is, ha az a hype. Ha a szorfozes erdekel, akkor Indialantic / Sebastian Inlet.

Mindentol epp csak egy kicsit tavol, de megis az urkikoto kornyeke egy nyugodt es nagyon is elheto resz. Egyedul talan ha snowboard freak vagy, akkor adodhatnak gondok.

ui: a cool hely az gondolom mindenkinek lejon, hogy eletkor fuggvenyeben valtozo. Nekem a toksima Flört diszko siofokon a vekony technos csajokkal a zsinorpantos felsoikben a 90-es evek vegen ezt maradektalanul kipipalta (Sasha/Digweed Northern Exposures 1-2 megvan?). Annal coolabb hely (nekem) nem kell.

USA-ra visszaterve nagyon ugy tunik h a keleti part gond nelkul mindent visz...

HussarX 2020.04.05. 08:36:08

@Árva Gabriella: Abban is egyetértünk, hogy a Soap Plant, a katedralis vagy a Last Bookstore nem kommersz helyek, de azokról nem is nyilatkoztatok negatívan. Ha belegondolok, jobb lenne a "turisztikai látványosságok vagy érdekességek" kifejezés a felsorolt helyek többségére. Ezt úgy értem, hogy ott élő ember ritkán fordul meg ott, ahogy egy átlag pesti is ritkán megy fel a Halászbástyára vagy megy be a Mátyás-templomba nézelődni, az idelátogató turistáknak viszont szinte kötelező program.

Leginkább abban különböznék a cikk vezérfonalával, hogy LA unalmas hely, azt úgy pontosítanám, hogy turisztikailag nehezen értelmezhető, nem egy pörgős centrummal rendelkező, hanem alföldnyi területen szétterülő, sok kisebb központtal rendelkező, a több-száz, sokszor markánsan különböző, mégis egyformának tetsző "városkából" turistáknak nehezen áttekinthető massza. LA igazi értéke szerintem az, hogy naponta több száz álmodozó érkezik oda a világ minden tájáról, olyannyira, hogy némelyik nagyobb filmstúdiónak a HR osztálya a bejárat mellé került, hogy a jelentkezőknek be se kelljen menniük zavarni a forgatásokat (tapasztaltam). Ezek az emberek aztán az évek alatt megtalálják a helyüket a városban és igen excentrikus dolgokat képesek művelni, amit azért szokni kell.

Ami még érdekes (greater) LA-ben, hogy dacára a 10+ millió lakosnak elég könnyű szinte teljesen érintetlen szépségű parkokat találni a környéken, sőt még úgymond a várossal körbezárva is, én fél napokat tudtam lovagolni pl a Griffith Park egyes részeiben, úgy hogy alig találkoztam valakivel (en.wikipedia.org/wiki/Griffith_Park) de ugyanez elmondható sok környékbeli állami parkról (state park) és "nemzeti pihenő helyekről" (National Recriational Area). Nekem, mint ott lakónak az olyan dolgok voltak fontosak, hogy mindig történt valami a városban, rengeteg koncert minden stílusban, rengeteg sport lehetőség, ugye ott az elhíresült kérdés, hogy melyik nagyvárosban lehet még ugyanaznap szörfölni és hódeszkázni is? Mindenki mást keres, amikor utazik, nekem a legfontosabb a város hangulata, az emberek hangulata, a szórakozási lehetőségek és az éttermek minősége, egy kis építészet is sokat tud dobni a hangulaton. Ezekből van amiben gyengébb LA, mint a legtöbb európai város és jó néhány több történelemmel rendelkező amerikai nagyváros, de ha jó idegenvezetőtök vagyis inkább vendéglátótok lett volna, aki feltárja előttetek LA magyar szemmel szinte végtelennek tűnő lehetőségeit, akkor valószínűleg kicsit másképpen is láttátok volna. Én elég sok ismerőst vendégül láttam, ez ott szinte egy helyi sport, majd minden háznak van külön vizesblokkos vendégszobája, soknak külön kis vendégháza is. Szerettük látni a csillogást a vendégek szemében, amikor megmutattuk nekik az LA élet szépségeit, amibe pl olyanok is beletartoztak, hogy "átugrunk" Las Vegasba, megnézzük a Grand Canyon-t, hiszen én pl az utolsó 4 évemben kb 200 km-re laktam Hollywood-tól, hetente többször bejártam, ez innen nézve felesleges luxusnak, pazarlásnak tűnik, de ha ott élsz, mindennapos dolog, hogy napi több órát az autóban töltesz, hiszen mindegy melyik városrészben laksz, ha a munkád nem egy helyhez köt, úgyis állandóan úton vagy, 110-120-al "száguldozol a 3-6 sávos, mindig telített pályákon, abban reménykedve, hogy nincs nagy baleset, vagy öngyilkosjelölt, aki éppen arra a pályára karja levetni magát egy felüljáróról, amin éppen te utazol, mert nagy az Isten állatkertje mindenhol, de LA-ben, NY-ban vagy SF-ben különösképpen az :) Ezek a megapoliszok nagyon szuper helyek annak aki karrierről és a lehetőségek szinte végtelen tárházáról álmodik, fiatal és egészséges, és az sem árt, ha az átlagnál kicsit talpraesettebb, de családot (jól) nevelni elég nagy kihívás, igaz nem is kell sok gyermek, annyi a bevándorló. Engem eddig 5 gyermekkel áldott meg a sors, örülök, hogy élhettem ott, de vissza nem mennék, amíg családos vagyok, öregnek pedig már minek? :) Turisztikailag? Azt ajánlom mindenkinek, szerezzen egy ismerőst, aki körbe viszi, azt mi ott nagyon szerettük csinálni, mert a vendégek öröme átragadt ránk és irtó jó volt látni a csodálatot a szemükben.

HussarX 2020.04.05. 08:54:14

@tottiking: Szerintem is az egyik legjobb hely élni és dolgozni, de ha nincs senki, aki ezt feltárja, megmutassa, akkor persze, unalmasnak tűnik, mert nem egy turistákra gyúró nagyváros, nem abból próbálnak megélni, az inkább Las Vegas. Miami vagy New Orleans sokkal hangulatosabb turisztikailag, de no Sir, nem élnék/dolgoznék ott soha, már csak a páratartalom miatt sem, de Miamiban sikerült is olyan "karibi" helyet találnom, ahol nem akartam kiszállni, sőt a bérelt kocsit követte egy rendőr, aki szólt, hogy segíthet-e megtalálni, amit keresek, mert itt már a helyiek "kifigyeltek", hogy idegen vagyok. Persze nálunk is ott volt East-LA vagy Compton, de én hosszú szőke hajjal dolgoztam ezeken a helyeken halál nyugodtan, soha nem kötözködtek, legfeljebb csúnyán néztek. Ha nem vagy banki alkalmazott, LA nem annyira veszélyes hely és tényleg nagyon hiányoznak az éttermek, itthon sajnos az Adriáig kell mennem, hogy valami hasonlót találjak. Viszont van disznósajt a hűtőmben, megyek eszek is belőle... :) Ami a leginkább xar LA-ben, az az, hogy nem lehet pöttyöst kapni! Mindig azt kellett becsempésznem a kinti magyaroknak, ha tudták, hogy jövök haza :)

Árva Gabriella · http://travelbug.blog.hu/ 2020.04.05. 17:34:26

@HussarX: Alapbol sok mindenben egyforman gondolkodunk. En nem irtam egy szoval sem, hogy LA unalmas. Nem is gondolom. Ezt a tobbi kommentelo kezdte el. Az en "unalmas"jelzom csak a Corollara vonatkozott. Most reflektaltal a lenyegre, ami csak par embernek ment at uzenetkent, de en ennek orulok. A tobbiek feluletesen olvastak es negativan kommentelnek az alapjan, amit felreertettek.
Meg egyszer koszi es ismet orommel olvastam a gondolataidat!