Figyelem! Közérdekű Közlemény!

A blogunkat új felületre helyeztük és új nevet adtunk neki. 2021. októberétől az alábbi linken olvashatóak a bejegyzéseink: www.aborondomesen.com

A travelbug.blog.hu oldalon nem jelennek meg az új írásaink, viszont a régi posztok természetesen továbbra is elérhetőek lesznek itt.

Gabi és Miklós

2017 nyarán érkeztünk meg Omahába és szeptemberben kezdtem dolgozni a városi közkönyvtár egyik fiókjában. Aki hosszabb ideje olvas, követ minket tudja, hogy a blogbejegyzések egyfajta naplórészletek is néha vagyis a dokumentálás célját (is) szolgálják a tengerentúli életünkben. Ez egy személyes poszt tehát, de igyekszem bepillantást nyújtani az amerikai közkönyvtárak világába, működésébe.  Nemcsak azért az én könyvtáram, mert ott dolgozom, hanem mert egyben az olvasója, használója is vagyok. Egy éve abba a városrészbe költöztünk, ahol ez a fiók van, tehát a mi adódollárjaink is bekerülnek az Omahai Könyvtár Millard részlegének költségvetésébe.

OPL - Millard Branch

Az írás elfogult lesz, hiszen amióta csak tudom, hogy mi a könyvtár, aktív használója vagyok legalább egynek. Egyetemi éveim alatt három olvasójegyem volt (megyei, városi, egyetemi). Mai napig emlékszem a szülőfalumban a saját utcánkban lévő kis könyvtár illatára, de ugyanígy az egyetemi bölcsészkutató székeinek keménysége vagy a zenei könyvtár jófej könyvtárosa és első munkahelyem könyvtári olvasóköre is elraktározódott az örök emlékek fiókban. Nagyon sok mindent köszönhetek és tanultam hála a könyvgyűjteményeknek. Nem tudom megszeretni az e-olvasófelületeket (bár kétségkívül vannak előnyeik), szívesebben olvasok papíron bármit. Ma is nagy öröm nekem egy vadonatúj könyvet kézbevenni, beleszagolni és beletemetkezni.

Szeretettel ajánlom ezt a bejegyzést valamennyi tájékozott, széles látókörű, lelkiismeretes könyvtárosnak, akikkel életemben volt szerencsém találkozni, együtt dolgozni, lehetőségem általuk tanulni!

Praktikus, sokablakos, szellős épület sok természetes fénnyel, klassz olvasósarkokkal

Millard Omaha délnyugati részében terül el, lakóinak száma kb. 22000. Önálló város volt 1971-ig, ekkor csatolták Omahához. Ma az egyik legdinamikusabban fejlődő, fiatalokkal és beköltözőkkel teli városrész. Nevét alapítójáról, a kanadai születésű Ezra Millardról kapta, aki 1856-ban Iowából költözött Omahába és ingatlanbizniszbe fogva / fektetve néhány év múlva új települést kezdett építeni. Egész életében dolgozott a városa fejlődéséért. Millard város 100 éves önállósága során komplett bank- és intézményrendszert épített ki. A városrész a végletekig tiltakozott az Omahába való beolvasztás ellen és ma is azt tartják, hogy Millard szabadabb szellemű, nyitottabb, erősebb közösségi identitással bír, mint Omaha maga. Az iskolakörzet teljesen megőrizte függetlenségét és bár az első egytantermes iskolaépület még a prérin állt (hat tanulója és egy tanára volt) 1868-ban, ma 35 intézménnyel a város legjobbjának számít. Beiratkozáskor kemény harc dúl a helyekért. 

Reading Garden azaz Olvasókert a szoborcsoport címe

Az első millardi könyvtárat 1951-ben nyitották, az első könyveket adományból és hitelből vették. Az összes dolgozó önkéntes volt. Önálló épületet csak az Omahába olvasztás után kapott. Az állandóan gyarapodó városrész új könyvtára - immár az Omahai Közkönyvtár 12 fiókjának egyikeként - mai helyén 1981-ben nyitotta meg kapuit. Azóta többször felújították és egyszer a méretét is megnövelték. 

Az OPL (Omaha Public Library) számokban:

• 12 fiókkönyvtár (tervben a 13.)
• 1 285 435 könyv, DVD, hangoskönyv, játék, stb.
• 323 361 regisztrált olvasó
• 3 293 579 db kölcsönzés / 2019-es évi forgalmi adat /
• 15 569 110 dollár működési költség / év

Amikor interjúztam az állásra két dolog volt, ami meglepett:

- a Millardban él egy sikló

- ez nemcsak Omaha, de egész Nebraska legforgalmasabb fiókja (értsd: a munka nem napi felhőszámolásból fog állni)

Cornelia lakóhelye

Az elsőről még aznap megbizonyosodtam, hiszen körbevittek és megmutatták a vörös gabonasikló (cornsnake) lakhelyét, a gyerekrészlegben. Cornelia Snakespear egy kidobott házikedvenc volt, aki menhelyre lelt a könyvtárban, a 10 év alatti korosztály nagy örömére.  Nevét a közösség szavazással választotta ki. Sajnos nem sikerült lencsevégre kapnom, de minden reggel nyitáskor szoktuk üdvözölni egymást, más alkalmazottak pedig "sétáltatják", etetik, szocializálják. Igazából békés jószág és óriási vonzerő: rengeteg kisgyerek első útja Corneliához vezet és utolsóként tőle vesznek búcsút távozáskor. A sikló tiszteletbeli csapattag: saját fakkja van a "Millard-személyzet ajánlja" polcokon és fagyasztott egerei jól megférnek a közös hűtőben!

Egyébként nemcsak a mi fiókunkban van háziállat, akváriumi halak, illetve keltetett csibék (program minden tavasszal) beköltöznek másokba is.

Ő nem háziállat, hanem a segédkönyvtárosok között titokban vándorló dínó: a többiek elismeréseként kerül hozzád, mert segítettél, jófej voltál, pluszmunkát végeztél, vagy csak hogy szimplán jó napod legyen! Egy szabály van: nem tarthatom magamnál, tovább kell adnom (kár!)Jó érzés reggel megtalálni a szekrényemben!

A forgalom milyenségét is hamar megtapasztaltam. Ez a fiók bonyolítja az összforgalom 25%-át, aminek majdnem 100%-a átmegy naponta a segédkönyvtárosok (mint magam is) kezén. Minden kikölcsönzött dolgot bármely fiókban vissza lehet adni és bárhonnan meg lehet kérni. A 12 épület között naponta kétszer teherautó szállítja a megkért példányokat. A Millardban ritkaságszámba megy, ha a következő standard kék "utazóládából" húsznál kevesebb érkezik / távozik naponta.

Mindegyik fióknak megvan a maga sajátossága és ennek csak egyik pillére a közösség, amit kiszolgál. A mienk a fent említett két dolog miatt ismert a városban.

A központi könyvtár Omaha belvárosában van. Az épület nem túl szép és igen hányatott sors után talált csak benne otthonra a rendszer egyébként legnagyobb gyűjteménye. 1977-es megnyitása leginkább a könyvtárosoknak lett megnyugvás: végre egy helyre került minden gondozandó anyag és a szolgáltatások is könnyebbé váltak ezáltal. Itt van a játékgyűjtemény és a könyvtár tulajdonában levő legtöbb műalkotás kiállítóhelye. A város és az állam méretéhez képest nagy fénykép-, idegennyelvi  és genealógiai kollekcióval rendelkezik. Legvonzóbb darabjai pedig az ékírásos táblák és a kiállított skalp.

Willa Cather szobra a nebraskai parlamentben, Lincolnban

A Willa Cather nevét Nebraska egyik legismertebb írónőjéről kapta. Omaha legsokszínűbb közösségét szolgálják ki és ezt az eredeti design tükrözte is: szivárvány-könyvtárnak nevezték el, amikor építették. A bútorok, a falak és a polcok a szivárvány színeit kapták, sajnos ezeket 1986-os felújításakor modern egyenszínekre cserélték (barna és szürke). Érdekessége még egy falióra, amely megnyitása óta ugyanazon a helyen méri az időt.

A W. Clarke Swanson fiók a város egyik legforgalmasabb csomópontjában van, hetente tart 1-2-3 dolláros vásárt az OPL-nek adományozott rengeteg könyvből, albumból, évkönyvből, CD-ből, DVD-ből. (Mi a Millardban naponta kapunk adománydobozokat, sokszor komplett sorozatokkal, ritkaságokkal, régi szalagos videó- és audiókazettákkal, térképekkel. A legérdekesebb fogás egy tele ékszerdoboz volt.). Emellett a Swanson őrzi az egyik legértékesebb kincsgyűjteményt: a régi képes-, mesekönyveket és ifjúsági regényeket.

A South Omaha tevékenysége összetettebb, mint a többi fióké. A helyi főiskola egyik könyvtárával "összebútorozva" és a spanyol anyanyelvű közösséget kiszolgálva széleskörű igényeket igyekszik kielégíteni. Állampolgári és ESL-tanfolyamokat, nyelvórákat, kétnyelvű meseolvasást tartanak rendszeresen és a város spanyol nyelvű gyűjteményét gondozzák. 

Varázsszőnyeg várja a legkisebbeket Miss Melanie mesedélelőttjén a Millardban

A Saddlebrook és a Florence egy-egy közösségi házban kapott helyet, az előbbi a legfiatalabb, az utóbbi az egyik legrégebben működő fiók. A Saddlebrook épületszomszédja egy általános iskola, így nem meglepő, hogy naponta százával küldjük oda az ifjúsági szép- és szakirodalmat. Ez a legzöldebb fiók tetőkerttel és esővíz-szűrő/tisztító oktatóprojekttel.

A könyvtár kabalaállata: Scamper, a földikutya (Forrás: Omaha Public Library wordpress.com)

A Florence büszkélkedhet az egyik legnagyszerűbb közösséggel. Megnyitásához nagy szükség volt közadakozásra, a lakók azonban ezt sajátosan oldották meg:  Ki mit tud?- estét hirdettek meg pénzgyűjtéssel egybekötve. Mindenki kitett magáért, skót népdaloktól kezdve, standup-fellépőkön át, francia táncokig minden korosztály képviseltette magát és 100 dollár gyűlt össze a gálaesten (1923-ban). 1935-ben szétszóratásra ítélték: a közösség ekkor sem tétlenkedett, békés tüntetésekkel és tiltakozásokkal egy hónapon belül elérték, hogy a döntést visszavonták és a kollekció egyben maradt. 2009-ben a gazdasági válság hatására a város be akarta záratni ezt a fiókot és tervben volt 50 félállás megszüntetése. A lakóközösség most is egy emberként fogott össze: 335 000 dollárt gyűjtöttek egy alapba, amelyet a fiók és a részmunkaidős alkalmazottak megmentésére fordítottak. 

Az Abrahams szintén a forgalmas fiókok közé tartozik: a közössége rohamléptekben növekszik elsősorban kisgyerekes családok formájában (és Omahában nem ritka a 4-6-8 gyermek egy családban!). Szintén fiatal tagja az OPL-nek, egy könyvtárra legkevésbé emlékeztető épülettel. Az egész egyetlen hatalmas tér, mint egy vásár- vagy szerelőcsarnok, a bejárata pedig egy tetőablakokkal megfejelt piramis, amelybe belépve a Nap egy stilizált formája fogadja a látogatót.

Büszkeségfal a Millardban: a gyerekek által elolvasott könyveket almák jelképezik a képzeletbeli vékában

A Washington Észak-Omaha könyvtára, névadója Charles B. Washington, polgárjogi  harcos és ügyvéd. Ez a fiók szembesült története során a leggyökeresebb átalakulással. Először tehetős, művelt és világlátott családok alkották a lakóközösséget, azonban miután a város döntése nyomán a délről érkező felszabadult rabszolgák csak itt kereshettek megélhetést és lakóhelyet, Észak-Omaha az afroamerikai közösség által lakott területté vált. Ma az egyik legszegényebb és legveszélyesebb része Omahának.

Benson Millardhoz hasonlóan önálló városka volt Omaha szomszédságában mindaddig, amíg a nagyobb be nem kebelezte a kisebbet. A Benson fiók épülete a legrégebbi az összes közül. Omaha mai hipszternegyede tükröződik a könyvtárban is, sok különlegességet tartalmaz a zenei gyűjteménye és ez az OPL zine-kollekciójának otthona. A zine (a fanzine szóból ered) kisméretű könyv vagy füzet szabadon választott témáról. Ezek az apró kiadványok a közösség szellemi termékei, bárki készíthet ilyet és közrebocsáthatja. Tavaly szeptemberben kezdtük el forgalmazni, azaz kölcsönözhetővé tenni a zsebkönyveket. A Benson másik nagy érdeme a vetőmag-gyűjtemény felépítése. Egy helyi kertbarát közösség kezdeményezte a magvak begyűjtését, katalogizálását és kölcsönzését. Ma már 3 másik fiókban is vannak magvas szekrények (Millardban is).

Magyar a katalógusban!

A Sorensen Omaha másik ikonikus városrészének könyvtára. Dundee szintén önálló település volt, az első, amelyet Omaha magához csatolt 1915-ben. Kezdettől fogva a város szórakozónegyede volt, bárokkal, játéktermekkel, piroslámpás házakkal. A városvezetés igyekezett láthatatlanná tenni az "erkölcstelen és jellemromboló" intézményeket pl. úgy, hogy lakóövezeteket építettek. Mára Dundee megőrizte bohémságát és sokszínűségét, ugyanakkor jó néhány szép utcával dicsekedhet - régi, viktoriánus házakkal, gyönyörű kertekkel. Ezekért ma kisebb vagyont kell fizetni, ha ide szeretnénk költözni. Idejárunk legszívesebben karácsonyi kivilágítást nézni decemberben és ez az otthona Warren Buffettnek is. A könyvtárról az a városi legenda kering, hogy a történetében egyszer előfordult, hogy az összes könyvét kikölcsönözték és gyorsan kellett újakat venni, hogy a polcok ne tátongjanak üresen. Könyvtáros kollégáim nem erősítették meg ezt a legendát, de nem is cáfolták.

A Bess Johnson fiók Elkhornban található, Omaha bekebelező tevékenysége során 2007-ben olvadt az OPL-be. A Millardhoz hasonlóan kiemelkedő minősítésekkel bíró iskolakörzetnek és a sok Omahából kiköltözőnek köszönhetően ez is meglehetősen nagy napi forgalmat bonyolít. Névadója egykori elkhorni polgár és tanárnő. E fiók ősét  vagyis az első elkhorni közkönyvtárat 1874-ben nyitották meg. Beceneve a rendszerben patchwork-könyvtár, mert egyik falát egy kézzel készített, könyvespolcot mintázó tűzdelt takaró borítja (az elkhorni Women's Club ajándéka) és az elkhorniak szerint kifejezi közösségük felépülését: mindig újbb és újabb részek tűződtek hozzá az eredeti kisváros központjához.

A 13. omahai fiók tervei már készülnek, helyét kijelölték. Az első tervek szerint 2022-ben nyitják meg.

S következzen akkor a személyesebb rész: miben is áll a munkám Nebraska legforgalmasabb könyvtárában!

Mi, segédkönyvtárosok a munkának azt a részét végezzük el, amely megkönnyíti a könyvtárosokét az olvasók kiszolgálásában. A fiókunkban egy menedzser, nyolc könyvtáros, öt adminisztratív alkalmazott és tizenhárom segéd dolgozik. Az adminisztratív alkalmazott egy béna fordítása a library clerk angol eredetinek, ők állnak a frontvonalban, adják ki a dolgokat az olvasóknak, válaszolnak ezernyi kérdésükre, beszedik a díjakat, olvasójegyet és elérést biztosítanak az újaknak, behajtják a büntetéseket, elveszik az adományokat, kezelik a pénztárat, egyszóval minden hivatali feladat rájuk hárul. 

Reggeli munkaasztalom kezdés / nyitás előtt, a kupacok mellett az RFID-olvasó.

Nyitás előtt az én feladatom

1. a munkaasztalon levő számítógépek indítása
2. a válogató helyiség előkészítése a napra
3. az összes nyilvános PC, nyomtató, fénymásoló, szkenner elindítása, ellenőrzése
4. a beérkezett napilapok iktatása és kihelyezése

Itt hajtanak be az olvasók és helyezik be visszaadandó könyveiket bármikor a nap / éjszaka során. Ki sem kell szállniuk a kocsiból.

Közelebbről a 2 fiók

Ez van a fal másik oldalán. Ünnepnapok előtt kivesszük ezt a 2 tárolót és egy szőnyeget teszünk le, s erre esnek be a dolgok. Nem ritka, hogy 4 ilyen kocsi van tele szünnapok után.

2-3 órás váltásokban cseréljük a napi feladatokat. A délelőtt során bevételezzük a külső és belső tárolóba bedobott dolgokat. Valamennyi kölcsönözhető könyv, DVD, CD, hangoskönyv, játék, magazin, képregény, stb. elektronikusan azonosító adatmatricával van ellátva, így ha ráteszem az olvasófelületre (RFID pad), a rendszer felismeri és beveszi a gyűjteménybe (s így lekerül az olvasó nevéről). Természetesen előtte nagyon fontos, hogy ellenőrizzem megfelelő állapotban van-e az adott darab (nem szakadt, nedves, törött, használhatatlan, hiányos) vagyis minden tokot kinyitok és megszámolom a benne levő adathordozókat, a játékok esetében a tartozékokat. Ez utóbbi hálás feladat, ha egy csodás piros tűzoltóautó a becsekkolandó, némileg hálátlanabb, ha a 96 darabos építőjáték vagy a röntgenről szóló oktatócsomag. Közös kedvencünk az Állati lábnyomok és ürülékminták fejlesztőcsomag - az utóbbiak életnagyságú  és rendkívül élethű anyagminták.

Ez a belső (válogatóhelyiségben levő) tároló, amibe bedobják az olvasók a visszahozottakat. Kb. 80 cm magas, a képen félig van, s a rátűzött üzenetből kiderül, zárás előtt 2 perccel árasztották el... 

Ezeket a visszavett darabokat a válogató helyiségben osztályozzuk téma szerint: szép-, szakirodalom, gyerek, felnőtt, képregény, manga, magazin, játék, új könyvek, krimik, életrajzok, népszerűek, kiállítottak, stb.

A válogató egy része, minden polc 1-1 kategória: gyerek képregény, keményfedeles szépirodalom, felnőtt szakirodalom százas egységekben, stb. Itt nem rendben vannak a dolgok, csak ideiglenesen tárolva.

Másik részmunkánk a belső polcokról az olvasók számára elérhető külsőkre való visszarakás. Ehhez sorrendbe rakjuk (ábécé vagy Dewey) a könyveket, DVD-ket kézikocsikra (ha van kifejezőbb név a szaknyelvben, elnézést kérek a képzett könyvtárosoktól). Majd visszapakoljuk a megfelelő polcokra, állandóan ellenőrizve a környező példányokat is, helyrerakva a rossz helyen levőket.

Ezek a számozott kocsik már készen állnak arra, hogy a rajtuk levő darabok visszakerüljenek a kinti polcokra: sorba rendezettek. Az elmúlt 2,5 év alatt úgy emlékszem ötnél kevesebbszer voltak üresek. (A hét minden napján nyitva vagyunk.)

A harmadik alapfeladatunk pedig a Millardban naponta kétszer kinyomtatott olvasói igénylisták kigyűjtése és a már bemutatott kék utazóládákba szortírozása. Többszáz keresett dolog van a listánkon, egy-egy ünnepnap után négy-ötszáz sem ritka. A cél nyilván az, hogy az adott idő alatt a lehető legtöbbet kihalásszuk a gyűjteményből. Minden darab az RFID-olvasóra kerül és a "rendszer megmondja" melyik fiókba kell küldenünk, berakjuk a felcímkézett ládákba és elküldjük a szállítóval.  A hozzánk beérkezőket bevételezzük, majd kis cédulát nyomtatunk a megfelelő olvasó nevével és adataival, s ezt a könyvekbe helyezve egy speciális polcra tesszük, ahonnan az olvasó, ha beugrik 2 perc alatt leemeli, kicsekkolja és már viheti is.

A legifjabb korosztály rendelkezésére álló gépek

Ezeken kívül persze minden más is feladatunk, ami adódik: ha valaki keres valamit, legjobb tudásunk szerint segíteni, nyomtatni, szkennelni, egyszerű problémákat megoldani, kérdéseket megválaszolni a PC-használók körében.

Gyerek CD-k, oktató-fejlesztőcsomagok baloldalon, Braille-könyvek és idegennyelvű gyűjtemény a jobbon. Itt a legérdekesebb darab egy Dr. Seuss latinul.

Balra az egyik kedvenc részem: a gyerekek legnépszerűbb választásainak válogatása Peppa, Daniel, Curious George, Llama Llama, Lego, Fancy Nancy, Ladybug Girl, Superheros). A végén pedig Nebraska Arany Magvető-díjára jelölt mesekönyvek és ifjúsági regények. Sosem láttam még tele ezeket a polcokat, ha kirakjuk ami bejön, 1 órán belül ismét üresek!

A Millard olvasók által látogatott része két nagyobb egységre oszlik: felnőtt- és gyerekrészleg. Közöttük egy kisebb, jól elszeparált kuckó a kamaszoké (sakk, go, gaming, könyvklub, stb. programjaik is itt zajlanak). A kisebb gyerekeknek viszonylag nagy terük van szabadon játszani - és ez messze van sok mindentől, hogy lehetőleg ne zavarjanak másokat. A felnőtteknek vannak jól elkülönített dolgozósarkok, saját konnektorral, asztallal. Az újságolvasda az egyik legjobb rész, nagy kényelmes fotelek, plafontól padlóig ablakok előtt, karnyújtásnyira az újságosfakkoktól.

Belépéskor ez tárul a látogató elé: balra a self-checkout, középen a "Vigyél haza!" polc ( 3-4 hetente változó témával)

Kicsekkoló pult, általában 3 admin dolgozik itt, az előtérben a kis helyi könyvvásár-asztalunk.

Az épület közepén a könyvtárosok kérdezőpultja van: itt általában ketten teljesítenek szolgálatot. Ugyanilyen a gyerektérben is van. A kiszolgálórész nem túl nagy, praktikus, átlátható. Az olvasók maguknak is kicsekkolhatják a könyveket (self-checkout) vagy valamelyik adminnal is. Itt ajánljuk a közönségnek - ki-ki a saját neve alatt - a személyes kedvenceket.

A személyes kedvencek tárlója

Közkívánatra megosztok egy listát arról, hogy miket lehet kölcsönözni Omahában. Hangsúlyoznám, hogy ez egy nem túl nagy költségvetésű közkönyvtár. Az egész posztban sokszor csak azt írtam könyveket dobnak vissza az olvasók, de messze nemcsak könyveket, hanem:

• DVD, CD, hangoskönyvek, playaway (laposelem nagyságú készülék, amihez csak egy fülhallgatót kell csatlakoztatni), mini tanuló tabletek (playaway launchpad), beszélő könyvek ( VOX books)
• oktató - fejlesztőcsomagok gyerekeknek (a legváltozatosabb témákban, környezetvédelem, gyászfeldolgozás, mesék, mítoszok, cserkészet)
• Olvas a baba-csomagok, BOB könyvek (olvasásfejlesztő zsebkönyvcsomagok)
• folyóiratok, magazinok, könyvklub-készletek (20-25 db könyv, DVD, hangoskönyv, segédanyag)
• belépők az állatkertbe, a Csodák Palotájába, a botanikus kertbe, a Fontenelle Forest-be (természetvédelmi terület a Missouri partján) 
• vetőmagok
• B-cycle elérési kód (omahai MOL Bubi)
• Chromebook, laptop, adapter   
• játékok
• nyelvtanuló-csomagok, rengeteg szótár, lexikonok, bélyegkatalógusok, tankönyvek
• zine zsebkönyvek
• nagybetűs könyvek (large print)
• manga, képregény                               
• könyvtárközi kölcsönzés        

A felsoroltak kikölcsönzéséhez olvasójegyre van szükség, ami bárki számára ingyenes, aki lakcímmel bír a városban, üzletet működtet vagy itt tanul bármilyen szintű oktatási intézményben. OPL-olvasójeggyel elérhetőek és kölcsönözhetőek más könyvtári adatbázisok is (a főiskoláé, Ralstoni Könyvtár, Lincoln közkönyvtárai). A lehetőségek tehát széleskörűek. Érdekes része a gyűjteménynek az otthoni tanulást támogató kézikönyv-halmaz. Nebraskában sok szülő maga tanítja a gyerekeket otthon (homeschooling), rengeteg segítséget nyerhetnek tőlünk. Rendszeres vita-versenyeket rendezünk az ilyen tanulóknak. 

Kicsit hosszabbra sikerült a poszt, mint előzőleg gondoltam. Részben lefedtem a szolgáltatásokat is.  Köszönöm mindenkinek, aki elolvasta!

Ha tetszett a poszt, kövess minket a facebook-on, instagram-on is!