Figyelem! Közérdekű Közlemény!

A blogunkat új felületre helyeztük és új nevet adtunk neki. 2021. októberétől az alábbi linken olvashatóak a bejegyzéseink: www.aborondomesen.com

A travelbug.blog.hu oldalon nem jelennek meg az új írásaink, viszont a régi posztok természetesen továbbra is elérhetőek lesznek itt.

Gabi és Miklós

William Frederick Cody nevét minden bizonnyal kevesebben ismerjük, mint Buffalo Billét. Buffalo Bill a Vadnyugat híres nyomkeresője és bölényvadásza; a hadsereg kitüntetettje; farmer és showman William Cody néven született az amerikai Középnyugaton.

Azt valószínűleg még kevesebben tudják róla, hogy a női egyenjogúság harcosa; Alekszej Alekszandrovics nagyherceg idegenvezetője és az amerikai hadsereg katonája volt. Nem mindennapi élettörténete akkor keltette fel az érdeklődésemet, amikor megláttam a mellszobrát a nebraskai Capitoliumban. A törvényhozás épületében olyanok között kapott helyet, mint Flanagan atya, Standing Bear (Álló Medve) vagy Mari Sandoz, a Vadnyugat talán legelső írónője.

North Platte városban idén meglátogattuk egykori birtokát, az itt készült képekkel illusztráljuk ezt a bejegyzést. A ma Scout's Rest nevet viselő ranchet már akkor vásárolta, amikor showműsorával a világot járta. Olyan helyet keresett, ahová elvonulhat és zavartalanul élhet a családjával. A festői környezetben látható házat és istállót az 1880-as évek végén építették Buffalo Bill igényeit kielégítve.

William Cody 1846. február 26-án született Iowában, boldog békeidőknek semmiképpen nem nevezhető korszakban. Apja elvesztése okán hamar bele kellett tanulnia a kétkezi munkába és abba, hogy minden körülmények között leginkább saját magára számíthat. Munkái és élettapasztalata nyomán kiváló lovas és nyomkereső lett belőle. Kamaszként lépett a hadsereg kötelékébe, már a polgárháború kezdetén nyomkeresőként szolgált, a fegyvert is jól forgatta és nem ijedt meg, ha a ravaszt embertársa ellen kellett meghúznia.

Legendák szólnak arról, hogy 14 évesen belépett a Pony Express lovasfutárai közé, bár írásos nyoma csak egyetlen befejezett küldetésének van. A Pony Express hagyománya máig élő, évente több versenyt rendeznek az egykori útvonal mentén. A vasúti vagy légi postaszolgálat megkezdése előtt leginkább  e vállalkozás futárai hozták-vitték a híreket, küldeményeket Missouri és Kalifornia között - rendkívül nehéz körülmények közepette, sokszor életveszélyben. Cody életrajzírói több küldetésről beszámolnak, de ezek inkább már az alakja köré tudatosan szőtt legenda részei: 22 órás megállás nélküli lovaglás, menekülés, indiánokkal való közelharc színesíti a sztorit.

A polgárháború éveiben a kansasi lovasságnál szolgált. Ekkor tett szert becenevére, miután kb. másfél év alatt  a vadnyugati prériken 4280 bölényt terített le a Union Pacific vasútépítőinek élelmezése céljából. 500 dollárt keresett ezzel havonta. Egyszer fogadásból is megölt 69 bölényt nyolc óra alatt, a nyereménye 500 USD volt. Minden bizonnyal a leghíresebb és a legeredményesebb bölényvadász mindezidáig. A háború után maradt a könnyűlovasságnál és 8 éven át az európai telepesek térhódítását, s egyben az indiánok életterének felszámolását segítette.

1872-ben maga Ulysses S. Grant nevezte ki a hosszabb amerikai körutazásra érkező Alekszej Alekszandrovics orosz nagyherceg középnyugati idegenvezetőjévé. Januárban érkeztek Omahába Philip Sheridan és George Custer tábornokok társaságában, a vadászat a herceg születésnapján, január 14-én kezdődött és több napig tartott. Cody révén Alekszej Alekszandrovics indián törzsfőnökökkel is találkozott, a bölényvadászatot pedig fölöttébb megkedvelte.

Emlék a vadászatról

Ugyanebben az évben felterjesztették a hadsereg legmagasabb kitüntetésére (Medal of Honor), de ezt végül csak posztumusz, 1989-ben kapta meg, mert az akkori szabályok szerint a nyomkeresők a hadsereg civil alkalmazottai közé tartoztak, s mint ilyen nem kaphattak katonai érdemrendet. Elkötelezettsége és bátorsága példaként szolgált bajtársai számára.

Plakátok a Cody-ranch istállójában, North Platte, NE

Showbiznisz-karrierjét tulajdonképpen az orosz nagyherceggel való találkozása indította el. Akkor vele készült interjúk és legendássá szőtt életrajzok révén helyi és országos napilapok címlapjára is felkerült. Ráérzett, hogy az életéről szóló mese alakítható és anyagilag kiaknázható a szolgálatban töltött évek után. Tetszett neki a Vagnyugat népi hőse cím, s amikor Ned Buntline drámaíró felkérte a Vadnyugaton játszódó műve  (The Scouts of the Prairie) főszerepére, igent mondott és 1872-ben debütált a színpadon Chicagóban (Texas Jack társaságában). Innentől kezdve a showbizniszt sosem adja fel, de katona lévén amikor hívják, újra fegyvert ragad.

Cody fellépőruhája

Így 1876-ban is egyenruhát húzott és visszatért a Középnyugatra, hogy részt vegyen a sziúk elleni háborúban. Custer tábornok vereségét követően (Little Bighorn csata) Cody a szokásos elszántsággal vetette magát bele a harcokba. Tettei ismét az újságok címoldalára röpítették: az első skalpot állítólag "Custer tábornokért!" felkiáltással szerezte a mai Montana dél-keleti részén.

Cowboy-kellékek

Saját showműsora kitalálása nem kíván sok időt: látva az emberek érdeklődését és a lelkes fogadtatást, népszerű vadnyugati sztorikat kezd színpadra állítani egyre több élő közreműködővel. Az előadásokban lovak, bölények, medvék és szarvasok szerepelnek; az indián szerepeket indiánokkal, a cowboyokat cowboyokkal játszatja el. Utazó vándortársulatát vagonokban, vonaton juttatja el az ország különböző pontjaira. Fáradhatatlanul szervez, bonyolít, vezet műsort, illetve szerepel az előadásokban. 

Indián-kellékek

A mintegy három évtizedes sikersorozatot semmi nem töri meg, újabb és újabb ötleteket valósít meg a színpadon (vaquero és kozák show) és neves szereplőket hív meg a műsorokba. Wild Bill Hickok, Annie Oakley (a Vadnyugat legjobb női mesterlövésze) és Ülő Bika is vele turnézik az 1880-as évek végén immár Európában is. Anglia, Franciaország, Olaszország, az Osztrák-Magyar Monarchia városaiban nézők ezrei tapsolnak az óceán másik oldaláról nekik szervírozott shownak.

Kozák-kellékek

Népszerűségét egzotikumának, a nem lankadó vadnyugati romantikának és az élő jeleneteknek köszönhette. A celeb életmód lehetővé tette, hogy megvásárolja Nebraskában a birtokot, ahová elvonulhatott és nyugalomban élhetett a családjával majdnem 20 évig. Az előadások azonban nem maradtak abba, bár voltak nagy veszteségei is (egy vonatbalesetnek köszönhetően egyszer a teljes állatállománya elpusztult), mindig talpraállt. Utolsó előadását halála előtt 2 hónappal tartotta Buffalo Bill Wild West Show-ja.

Buffalo Bill családi birtoka tehát Nebraskában, North Platte városban látogatható ma. A park, a ház, az istálló szépen rendbentartott állapotban várja a turistákat. Sok emléktárgyat, fotót, dokumentumot őriznek, a ház tizenegynehány szobájában órákat eltölthetünk a nézelődéssel.

Cody szobája

Louisa szobája

Az istálló egy része ma is használható, másik részében folytatódik a kiállítás. Cody lovakat tenyésztett és marhákat tartott a gazdálkodás aktív éveiben. Bár arról is legendák forognak, hogy nem vetette meg a női bájakat - nem tagadhatjuk, hogy vonzó külsővel és karizmával bír - Louisa Maude Fredericit 1866-ban vette feleségül és haláláig kitartott mellette. Négy gyermekük született és Cody mindig hálás volt Louisának a megtartó családi háttérért.

Louisa és Bill

 Ülő Bika lova, Gray Ghost

Sok érdekes és hihetetlennek tűnő sztorit olvashattunk a kiállításon végigsétálva. Szürke Szellemet Bill ajándékozta Ülő Bikának az együttműködésük emlékére. A lónak (mivel a show szereplője volt) több mutatványt betanítottak,  amiket puskalövésekre hajtott végre. Ülő Bika halálakor, amikor kitört a lövöldözés, a ló bemutatta a megtanult lépéseket és mozdulatokat halálra rémítve az indián rendőrség tagjait, akik azt hitték Ülő Bika szelleme költözött a lóba.

A red barn jellegzetes formája Államok-szerte kíséri az autóutakat. Ez egy szép példánya a gazdasági épületnek, s engem valahogy mindig arra emlékeztet, hogy honnan indultam. Jó látni, hogy vigyáznak rá, hogy felhívják a látogató figyelmét a tetőt díszítő pikk ászra, amely átlyukasztva Annie Oakley emblémája volt.

Kiállítás az istállóban

Az elmaradhatatlan szögesdrót-virág; sokfélét, sokféle célra használtak

Ülő Bika

A Cody-ranch érdekes része még egy fakunyhó (log cabin), amely éveken át a nebraskai sík vidéken Buffalo Bill és társai (rövid ideig egy kb. 130 fős csorda pásztoraiként szolgálva) menedéke volt a mai helyétől kb. 60 mérfölddel északra.

Még az állatok eladása után is sokszor visszajártak csak nosztalgiából. A ranchen látható kunyhót egykori tulajdonosa adta ajándékba a nebraskai állami parkoknak, azóta már restaurálták. Bennünk teljesen felidézte Tarantino filmjéből Minnie fogadóját.

Csikós spór vagy potbelly, a név csak aszerint változik, hogy a világ melyik pontján nevezzük meg

Buffalo Bill halálát, csakúgy mint életét különböző történetek lengik körbe. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy 1917. január 10-én hunyt el Denverben egészségügyi probléma következtében. Búcsúztatásán (amely a szabadkőművesek szertartása szerint zajlott) részt vett II. Vilmos német császár, V. György brit uralkodó, Woodrow Wilson, amerikai elnök, valamint Wyoming kormányzója és Bill személyes jóbarátja, John B. Kendrick.

Emlék Buffalo Bill utolsó útjáról

Temetése helyszínének megválasztása azonban már vita tárgyát képezte: sok mindenki szerette volna magáénak tudni, s egyben anyagilag kiaknázni e lehetőséget, hiszen nyilvánvaló volt, hogy zarándokhely és népszerű turistalátványosság lesz belőle. Így volt pl. Cody város Wyomingban, amit maga Buffalo Bill alapított és utolsó éveiben ott élt. Denver polgármestere pénzt ajánlott fel Louisának, hogy a város legyen Bill végső nyughelye. Felesége ragaszkodott férje végakaratához, s végül ez is maradt érvényben: Denvertől nyugatra a Sziklás-hegység lábánál elterülő Lookout-hegyen temették el 1917 nyarán. Lélegzetelállító kilátás nyílik innen a földrészt meghatározó óriási síkságra (Great Plains). A Wild West Show-t Archer Banker kansasi üzletember vásárolta meg 105 ezer dollárért egy héttel a temetés után.

Zárszóként annyit szeretnék mondani, hogy egyetértek a True West magazin újságírójával a legendákat és a valóságot illetően Codyról: ő maga annak örülne a legjobban, hogy még ma is beszélnek, vitáznak, olvasnak, kutatnak róla.

Ha tetszett a poszt, kövess minket a facebook-on, instagram-on is!

A posztban felhasznált források:

https://www.britannica.com/biography/William-F-Cody

https://www.biography.com/people/buffalo-bill-cody-9252268

https://truewestmagazine.com/was-he-a-hero/

https://en.wikipedia.org/wiki/Pony_Express

http://www.codyyellowstone.org/press/a-century-after-his-death-the-life-and-controversial-burial-of-buffalo-bill-cody-still-relevant/