Figyelem! Közérdekű Közlemény!

A blogunkat új felületre helyeztük és új nevet adtunk neki. 2021. októberétől az alábbi linken olvashatóak a bejegyzéseink: www.aborondomesen.com

A travelbug.blog.hu oldalon nem jelennek meg az új írásaink, viszont a régi posztok természetesen továbbra is elérhetőek lesznek itt.

Gabi és Miklós

A Hoover-gát Arizona és Nevada határán épült nagy teljesítményű vízierőmű a Colorado folyón. A címben említett információ igaz: a tervezett 7 helyett 5 év alatt és - ami igazi ritkaságszámba megy - jóval az előirányzott költségvetés alatti összegből készült el!

Felfoghatatlan látvány a Mike O'Callaghan-Pat Tillman Memorial Bridge-ről

Ez a kép tárul elénk, ha átgurulunk a gát tetején Arizonába. 1984 óta ezt csak bizonyos látogatók tehetik meg szabályozott méretű-súlyú autókkal.

Számtalan leg-jelzővel illethető: az építése idejében a világ legmagasabb és legsúlyosabb gátja volt s egyben legnagyobb erőműve valamint legdrágább folyószabályozási projektje; víztározója a Mead-tó az Államok legnagyobb, ember által létrehozott mesterséges tava. Nem szeretnék számadatokat leírni, aki érdeklődik sok és sokszor ellentmondásos adatot találhat a Hoover-gát weboldalán, wikipédián és egyéb forrásokban. Én csak olyanokat írtam ide, amelyeket a látogatóközpontból elhozott prospektusban találtam meg.

Akinek ez nem elegendő, a következő National Geographic-műsorból a lenyűgöző számok mellett rengeteg érdekes információt tudhat meg a Hoover-gátról.

Ma az erőmű évi 4 billió kw áramot termel és több mint 20 millió ember vízszükségletét elégíti ki a dél-nyugati államokban.

Félelmetes? Szédítő? Lenyűgöző? Nehéz leírni.

Kilátás a gátról a Mead-tó egy részére

A Colorado szabályozásának gondolata már sokkal korábban felmerült, azonban a kérdés összetettsége többször visszavetette a nagyszabású terveket. 1922-ben sikerült tárgyalóasztalhoz ültetni  az illetékes hét állam és a szövetségi kormány képviselőit, majd a kongresszus 1928-ban áldását adta a tervre (Boulder Canyon Project) és engedélyezte az előkészületek megkezdését. 1930-ban a finanszírozási szerződést is tető alá hozták: a szükséges pénzt a szövetségi kincstár adta hitelbe, s a 165 millió dollárt kamattal együtt (később) az áramtermelésből származó bevételből fizették vissza a kormánynak.

Mike O'Callaghan-Pat Tillman Memorial Bridge

Részben a toborzásnak, részben a gazdasági válságnak köszönhetően gyorsan megindul a munkaerő Nevadába áramlása. Bár Las Vegas keményen lobbizott azért, hogy a mérnökök, munkások, teherautósofőrök a városban lakjanak és költsék el a bérüket, végül a letelepedő érkezők révén egy új település nőtt ki a földből hónapok alatt: Boulder City (mely városka ma is büszkén viseli a Hoover-gát építője címet).

Még a gát közepéről is szédítő a mélység, s jó, hogy a szél nem billent ki az egyensúlyunkból, itt csak a létesítmény szellőzését biztosítja.

Ooooh-aaaah point à la Hoover Dam!

A folyó új mederbe (egészen pontosan a kanyonfalba fúrt alagutakba) terelésével 1932 őszére végeznek, s az első vödör betont 1933 nyarán öntik a Black Canyon előkészített munkaterületére. A rendkívüli időjárási és természeti körülmények ellenére e gigantikus létesítmény "csak" 112 emberéletet oltott ki és büszkék arra, hogy a munkálatok során senki sem lelte végső nyughelyét a betonban. (A gát építéséhez közvetlenül 96 ember halálát kapcsolják, további 16 munkás egyéb okok miatt vesztette életét.) A Black Canyon alján a nyári hőmérséklet meghaladta a 45 Celsiust. A munkások 3x8 órás váltásban éjjel-nappal dolgoztak és nagyon kevés munkavédelmi eszközt kaptak. Legtöbbjük halálát a a lehulló szikladarabok és az extrém meleg okozta.  Az építkezés 5 éve alatt a munkások kétszer is sztrájkba léptek, azonban béremelést nem, csak a munkakörülményeik minimális javítását sikerült elérniük.

Francis-turbinák

A gát belsejében Nevada felé tartva

Heaven of Hoover Dam

Földrengésjelző készülék a "sétaúton"

A gát ma látogatható területén két emlékművet is szenteltek az elhunytaknak és az emberi teljesítmény nagyságának.

Emléktáblát kapott a gát híres kutyája is. Nig a munkások barakkjai között született és nem volt igazi gazdája. Az egyik sofőr egy reggel bedobta őt a munkaterületre tartó teherautóba, s ettől kezdve a kutya az emberekkel együtt naponta "munkába járt", biztonsággal közlekedett a mozgó liftek között, s bizonyára sokaknak sok örömet szerzett mindaddig, amíg egy forró nyári napon egy teherautó alá feküdt hűsölni, amelynek a vezetője nem látva ezt halálra gázolta őt. Számtalan történet kering Nigről és az írott források szerint is nehezen eldönthető, hogy ezeknek mennyi a valós alapja. Etetését biztosítandó külön alapot hoztak létre és rengeteg munkás adott a béréből (a bérek egyébként óránkénti 50 cent és 1,25 dollár között mozogtak). 

A kép forrása: www.hooverdamnotes.com

A gát építői szabadidejükben pihenhettek Boulder City-ben - a városka hamarosan teljesen kiépült: iskola, templom, postahivatal, bank települt ide, hiszen egyre több munkás érkezett a családjával és egyre többféle igényt kellett kielégíteni. A bérük nagy része persze Las Vegas kocsmapultjaira, rulett- és kártyaasztalaira és decens ruhakivágásokba vándorolt. A Bűn Városában legális volt az alkoholfogyasztás, a szerencsejáték és a prostitúció (ahogyan ma is az), míg Boulder City-ben, a "tiszta ingek városában" nem. Ma sem találunk egyetlen kaszinót sem a kisvárosban, ami szinte hihetetlennek tűnik Las Vegas-tól pár km-re. 

Mai utcakép Boulder City-ben egy szeles-szürke délutánon

The Dillinger étterem, bejárat (Boulder City)
Extrafinom hamburgert ettünk a Depression-éra híres bankrablójának képe alatt.

Mindezen információk egy részét vezetett túra keretében hallottuk a gát és az erőmű belsejében!

Nem tévedés, indulás előtt Austinban azon töprengve, hogy honnan is lehet majd lélegzetelállító képeket lőni a gátról : fentről, a nem túl régen épült hídról (1984 óta nem a gát tetején vezet az út Nevadából Arizonába)? Avagy lentről a Mead-tavon hajózva? S lám egyszercsak kiderült: belülről, ugyanis idegenvezetők társaságában egy hosszabb sétát tehetünk az erőmű és a gát belsejében. Mindenkinek bátran ajánljuk: az élmény, a látvány, az érzések nem 30 dollárt érnek. 

Bármelyik képre kattintva album nyílik meg további lélegzetelállító fotókkal.

Ha tetszett a cikk, kövess minket a facebook-on is!