Figyelem! Közérdekű Közlemény!
A blogunkat új felületre helyeztük és új nevet adtunk neki. 2021. októberétől az alábbi linken olvashatóak a bejegyzéseink: www.aborondomesen.com
A travelbug.blog.hu oldalon nem jelennek meg az új írásaink, viszont a régi posztok természetesen továbbra is elérhetőek lesznek itt.
Gabi és Miklós
Tegye fel a kezét, aki olvasta a cikket az index-en a Gustav Tiger-ről! Most az, aki a Free Entry című filmről szóló cikket olvasta! Még egy kérdés, főleg geek-eknek: ki az, aki már hallott vagy épp használta is a Prezi vagy a Ustream termékét?
Mi a közös a fent említettekben? Mindannyian szerepeltek idén tavasszal az SXSW fesztiválon Austinban. És hogy jövök én ide? A színfalak mögül - ugyanis fotósként dolgoztam.
Az egész egy hirdetéssel indult, amire Gabi hívta fel a figyelmem - az évek óta működő fotós csapatba toboroztak fotósokat, lelkes kezdőket is. A pályázathoz portfólió (25-40 kép), önéletrajz, bemutatkozó és motivációs levél kellett, ez alapján választották ki a befutókat.
Őszintén meglepődtem és piszkosul örültem, amikor megkaptam a sikeres elbírálásról a levelet. Egyetlen magyarként 5 napig fotózhatok (még red carpet is!) az észak-amerikai kontinens egyik legjelentősebb interaktív / film / zenei fesztiválján!
Miért is jó egy ilyen fesztivál (azon túl, hogy Hulk Hogan képe éghet bele a kamerám szenzorába vagy Renee Young-gal beszélgethetek a színfalak mögött)? Leginkább kapcsolatépítésre. Beszélgettem argentín startup cég tulajdonosával az utazásról, az argentín borokról, ételekről és arról, hogy milyen szépek ott a nők, skótokkal a yorkshire-i akcentusról, vagy éppen ajánlottam látnivalót, éttermet, cseréltünk névjegykártyát. Ült mellettem filmrendező, akivel kiértékeltük a képeimet (és legjobban az tetszett neki mennyi érzelmet tudok megörökíteni egy-egy portrén). Vitatkoztam "stage managerrel" a világításról és hiába dobtak ki háromszor a Brazos (Yahoo) Hall-ból (ahol kirendelt fotós voltam) negyedszerre csak bejutottam.
Jó volt ki-be járkálni a drága belvárosi hotelekbe, beleveszni a világ minden tájáról érkező fesztiválozók forgatagába, magyarul beszélni a magyar médiával, akik a magyar startup cégek előadására jöttek.
Ez az a fesztivál, ahol minden sarkon szembejöhet egy lehetőség, soha nem tudod, kinek adod a szállodában a kilincset: lehet az egy hozzám hasonló loholó, de lehet hogy épp Johnny Depp az.
És a szokásos kérdés: belevágnék-e újra? Jövőre biztosan nem, de ha meglenne a zöldkártyám, biztos vagyok benne, hogy nekem is szembejönne egy lehetőség.
A sok szöveg után jöjjön pár kép. Miért csak most írok egy márciusi fesztiválról? Eddig a szervezőknek exkluzív joguk volt a képek használatára, most már én is megoszthatom őket!
Fotózásom eredménye 400 képet lett, amiből most egy kivonat következik - bármelyikre kattintva album nyílik meg, ahol továbbiak láthatóak.
Az első feladatom egy játékexpó fotózása volt. Talán az egyik kedvenc képem a sorozatból.
A játékexpón rengetegen öltöztek be és/vagy hozták el a kedvenc figuráikat. Kortól, nemtől és nemzetiségtől függetlenül - mindenki játszott valamivel!
Az emberek 99%-a szívesen pózolt, nem tiltakozott a fotó ellen.
Másik nagy kedvenc (és egyben tipikus SXSW fotó) - a badge, amire mindenki büszke, vidámság...
A szervezők kifejezetten kérték az ilyen és ehhez hasonló képeket, ahol látszik a célpont, a fesztivál logója, a közönség és egy telefonos fényképezés. Persze egy ilyen képhez azért nagy adag szerencse kell.
A második napom kerekasztal-beszélgetések fotózásával kezdődött. Az első célpont Robert Kirkman, képregényíró volt. Aki látta már a "The Walking Dead"-et, annak talán ismerős lesz a neve.
Minden interaktív előadás sajátja volt egy grafikus is, aki a beszélgetés gondolatmenetét próbálta képi formában rögzíteni.
Leginkább a szerencsén múlt, hogy a "Made in Budapest" beszélgetést én kaptam. A startup cégek börzéjén így a Prezi, a Ustream vezetői is beleégtek a kamerám szenzorába. Bár elég sokan voltak magyarok az előadáson, valamiért itt tudtam a legkevesebbet beszélgetni...
Az egész fesztivál számomra munka mellett zajlott - a fotózás csak hobbi, a mindennapi életben nem ez a szakmám. Hogy mindenki boldog legyen, szombaton 16 órát vállaltam. Este szerencsére már nem kellett a helyszínek között futnom - 3 film bemutatóján fotóztam. A képen Devon Keller a Petting Zoo egyik főszereplője.
A Petting Zoo vetítése Austin egyik belvárosi mozijában. A fesztivál hangulatát jól tükrözi ez a kép - az egész lezser, barátságos, emberközeli.
Hulk Hogan épp interjút ad a kerekasztal-beszélgetés előtt, kamerák és mikrofonok kereszttüzében, rendíthetetlen nyugalommal. Az összes fotózás közül ez volt a legnehezebb számomra - a WWE profi stábbal vonult ki, az események iszonyatos sebességgel, hiba nélkül zajlottak. Az egy óra alatt jobban elfáradtam, mint az előző nap 16 órájában.
Ezért a képért jópár barátom irigy rám, pedig sokan nem is tudják, hogy a mosoly tényleg nekem szólt. Hulk Hogan-nel nem, de Renee Young-gal sikerült beszélgetnem is.
Az utolsó feladatom a Brazos (Yahoo) Hall-ban. Annak ellenére, hogy én voltam a kirendelt fotós, háromszor dobtak ki, mire végre bejutottam.
Majdhogynem a falakon is ültek!
Rengeteg ember volt kiváncsi a Doug Benson vezette beszélgetés rádiófelvételére. A kezdéskor a bár bezárt, a hangulatot talán visszaadja, hogy miután az egyik néző felajánlotta a saját sörét, a pincérek egy kosár jégbe hűtött folyékony kenyeret vittek a színpadon ülőknek: mintha csak egy nagy baráti társaságban beszélgettek volna a filmekről.
Ha tetszett a cikk, kövess minket a facebook-on is!
