Figyelem! Közérdekű Közlemény!
A blogunkat új felületre helyeztük és új nevet adtunk neki. 2021. októberétől az alábbi linken olvashatóak a bejegyzéseink: www.aborondomesen.com
A travelbug.blog.hu oldalon nem jelennek meg az új írásaink, viszont a régi posztok természetesen továbbra is elérhetőek lesznek itt.
Gabi és Miklós
Miért gondolom fontosnak, hogy írjak erről a napról?
Az ünnepségen - bár ennél a szónál a happening sokkal jobban kifejezi mindazt, ami történt - a tömegben állva újra eszembe jutott az, ami az első itteni karácsonyi istentiszteleten is: mennyire máshogyan tekintenek eseményekre emberek a világ két különböző pontján születve, mennyire máshogyan élünk át és ünneplünk évfordulókat.
Hazagondolva eszembe jut az úttörőnyakkendő, évről-évre ismétlődő szavalatok, papírzászlók a Petőfi-szobor körül, FIN-napok és menetdalversenyek. Itt amit láttam: lazaság, zene, egymásra mosolygó emberek, keresetlen szavak és megannyi színes arc.
Dr. Martin Luther King Jr. emlékére hagyományosan minden évben rendeznek ünnepséget, amely az egyetem területén álló MLK-szobornál kezdődik. Van persze "kötelező" része a megemlékezésnek: ünnepi beszéd, koszorúzás, himnusz; mégis sokkal könnyedebb és kötetlenebb formában, mint otthon (1990 előtt kötelezően ajánlott, 1990 után rosszkedvű, hamisan csengő).
A UT campusán gyülekező ünneplők között volt háromgyerekes anyuka, magányos szocialista, dobzenekar, iskolabusszal érkező siserehad, reggeli kávét szürcsölő idetévedt turista, polgárjogi harcos őszülő halántékkal, számos rendőr, kevés politikus, sok egyetemista és középiskolás diák. Sokféle ember, sokféle indíttatással, de senki nem acsarkodva, gyűlölködve, szitkozódva. Nem valaki (valami) ellen, hanem valakiért (valamiért) jöttek össze és képesek együtt ünnepelni.
Szót kapott a város és az egyetem képviselője, de az énekes, a lelkész és a szónokverseny tízéves győztese is. Az emlékséta előtt még megmozgatták és -énekeltették az embereket.
Az afrikai-amerikai közösség sajátos rítusai és viselete színes kavalkádban olvadt össze az austiniak tömegében. Itt senki nem mutogat ujjal, ha saját transzparenssel vagy saját magad rajzolta MLK-arcképpel, kerékpárral vagy babakocsival, zsidó viseletben vagy rózsaszín tüllszoknyában jössz el megünnepelni valami fontosat. Igen, ez egy szerencsés, befogadó közösség, nyitott szívű város, ahol jó élni, dolgozni, Martin Luther King emlékére sétálni ismeretlenekkel együtt.
A kb. 70 perces séta útvonalán - UT East Mall, Speedway, 21. utca, San Jacinto Boulevard, 11. utca, Chalmers Avenue - fegyelmezetten vonult mindenki. A 35-ös út nyugati oldalán öltönyös-kiskosztümös, egyik kézben kávé-másik kézben telefon "irodakukacok" alkották a nézőközönséget, míg az autópálya másik oldalán sok-sok helyi (értsd: néger) lakos üdvözölt, tapsolt, köszönt nekünk.
Az 1875-ben alapított Huston-Tillotson Egyetem campusán aztán sétálhattunk az épületek között és piknikezhettünk a parkban vagy belevethettük magunkat a vásári kavalkádba arcfesteni, táncolni, tűzoltóautót mászni, zenét hallgatni, enni-inni, sergőzni vagy csak nézelődni.
