Figyelem! Közérdekű Közlemény!
A blogunkat új felületre helyeztük és új nevet adtunk neki. 2021. októberétől az alábbi linken olvashatóak a bejegyzéseink: www.aborondomesen.com
A travelbug.blog.hu oldalon nem jelennek meg az új írásaink, viszont a régi posztok természetesen továbbra is elérhetőek lesznek itt.
Gabi és Miklós
Ez a kérdés folytonosan visszatér mióta először áthajtottunk e városka főutcáján, útban hazafelé Új-Mexikóból. Mindkettőnket azonnal magával ragadott a hangulata és hazáig nevettünk azon, hogy a texasiak lustaságának nincs határa: először láttunk plakátot autóval bejárható karácsonyi díszkivilágításról (drive thru Xmas light trail)!
Honnan tudható, hogy vidéken vagyunk? Nincs kép pickup truck nélkül!
Egy kora decemberi vasárnap tehát San Saba felé fordítottuk a Mazda orrát. A gugli által felajánlott 2 lehetőség közül 10 másodperc alatt megszavaztuk a 183-as autópályát elkerülő, vidéki 71-es főutat, mert sokkal kellemesebb: nem taposnak ki a belső sávból a térden aluli nevetséges sportkocsik és egyéb izomautók, vidéken a pickup truck-sofőrök békésen áttérnek a másik sávba és elmennek melletted, ha te lassúbb vagy.
Városhatár
Késő délelőtt, éppen a vasárnapi istentiszteletek végére értünk a városba: a matuzsálemkorú autók és tulajdonosaik (ma sem tudjuk miért, de mindenki mosolyogva kiintegetett a kocsiból), valamint a családok már az ebédelőhelyek felé vették az irányt. Az utolsó pillanatban értük el az egyik templom tiszteletesét (éppen zárta be az épületet), azonnal beinvitált és körbevezetett, rövid tájékoztatót adott, miközben persze bemutatkozott és minket is kikérdezett (honnan-mióta-hogyan-merre tovább). Nekünk nagyon rokonszenves volt, hogy nem rázott le, hanem egy jó félórát még szentelt az idejéből, a saját irodáját is megmutatta és búcsúzóul egy nagyon szép könyvet kaptunk tőle ajándékba (amit előzőleg mi is kiszúrtunk a különleges kötése miatt).
Baptista templom, San Saba, Texas
Elköszönéskor pedig meghívott bennünket a délutáni 'betlehemezésre' - a közösség tagjai körbejárják és közös énekléssel örvendeztetik meg a lakókat (hayride sing along). Leesett az állunk e vendégszeretettől és barátságos fogadtatástól. A baptista templom - amelynek esti kivilágítása és ólomüveg ablakai lenyűgöztek mindkettőnket - közelében még 2 másik is emelkedik a városközpontban, így gondoltuk próbálkozunk a szomszédban, talán hasonlóan szerencsések leszünk és benézhetünk a családi ebédidő ellenére.
Betlehemezés San Sabában
Elképedésünk csak fokozódott. A metodista lelkész és felesége szintén baráti kézfogással, széles mosollyal beengedett és magunkra hagyott minket a templomban. Nagyon jólesett a csendes elmélyülés és szabadon bejárhattuk itt is a nagyon egyszerű és szépen feldíszített épületet.
Metodista templom, San Saba, Texas
Templombelső
Játszótársra váró macik
Játék-betlehem
Üdvözlet a betérőnek!
A fiatal lelkész szintén azonnal meghívott a családi asztalukhoz ebédre (amikor bekopogtunk a házukba, hogy meg- és elköszönjünk). Rokon lelkek lévén - ő is évekig dolgozott Austinban egy high tech cégnek, de aztán váltott - meg is kérdezte, miért nem költözünk San Sabába, majd igazán szívélyes vállveregetéssel búcsúzott. Az autó szélvédőjén pedig találtunk egy tőle és a feleségétől kapott (Starbucks) ajándékkártyát ünnepi jókívánságokkal. Nemhiába közelgett a karácsony... s a nap még nem ért véget.
Az utca túloldalán álló harmadik templom (sajnos már zárva volt, nem jutottunk be).
Üdv a világ pekándió-fővárosában!
Utcarészlet San Sabában
Hírek a boltajtón, mint otthon
"Belváros"
Doku-fotó by Miklós
Tettünk egy rövid sétát a városközpontban, nem lepődtünk meg semmin: lassan korzózó pickupok, kihalt vasárnap délutáni utcák, pár praktikus épület és sok kis családi biznisz. Amit a gugli segítségével tudtunk a városról, az részben szembejött: San Saba Texas (a világ) pekándió-fővárosa, a boltokban minden elképzelhető étel-ital-ajándék az itt honos dióból készítve.
Itt vegyél diót!
Valamint a város környékén van Tommy Lee Jones ranche - ezt nem jelezték táblák, nem is találtunk rá. Sokunk kedvence a városka szülötte egyébként, bár ma már nem itt tartózkodik a legtöbbet.
Miután már a gyomrunk erősen jelezte az ebédidőt, az egyetlen nyitva tartó vendéglőben csillapítottuk az éhségünket és úgy döntöttünk kicsit autózunk az utcákon, illetve a kijjebb eső részeken. Nyugalomban, szépségben, vonzerőben nem is volt hiány.
Az egyik legszebb kép San Sabából
San Saba folyó
A vasúti híd a folyó felett (alulról)
A vasúti híd (felülről)
"Külváros"
Az 1896-ban épült Beveridge-híd az egyik közelben levő látványosság, ma már műemlék, autós forgalmat nem bonyolít. A függőhidat a város könnyebb megközelíthetősége céljából építették: a hosszan kanyargó San Saba folyó sokáig elzárta az első telepeseket a másik oldaltól, főként áradások idején.
Beveridge-híd
Egy kisebb túraösvényen végigsétálva elmerengtünk és elbeszélgettünk arról, milyen lenne itt élni, hiszen mindketten vidéken nőttünk fel, a lelkünkhöz sokkal közelebb áll a nyugalmas-kerti munkás-avarégető füst-illatú falusi idill, mint a nagyváros. Most is egyöntetűen arra jutottunk, hogy azonnal elköltöznénk, ha lehetne... Miért is nem lehet? Leginkább a bátorság hiányzik csak. Sajnos nem könnyű lemondani a kényelemről, amit egy közeli szupermarket / mozi / szerviz vagy a lakbérben kifizetett karbantartás jelent pl. Ám álmainkban gyakran visszatérünk és még nem adtuk fel végleg a kertes ház-kutya-saját veteményes reményeinket!
Jin-jang San Sabában
Sötétedés után teljesen megelevenedett a városka, sokan autóba ültek, hogy megnézzék a legújabb karácsonyi fényösvényt, ami szokás szerint nem nélkülözte az ötleteket, bár a túlzásokat sem.
Meglepetésekkel, ajándékokkal, sok-sok mosollyal, kisimultan és feltöltődve gurultunk vissza Austinba aznap este. A kérdés tehát nem az, hogy visszatérünk-e San Sabába, hanem hogy mikor és mennyi időre!
Ha tetszett a poszt, kövess minket a facebook-on is!
