Óceánparti mini road trip Los Angelesből San Diegóba

2020. április 09. - Árva Gabriella

Kaliforniai utazásunk második része. A címben említett út 2 óra alatt megtehető, ha siet az ember, de ha van idő akkor érdemes az általunk egyik legjobban kedvelt formát választani: a térkép felkínálta útvonalak közül rábökni egy kanyargósra az egyenes helyett és nyitott szemmel - szívvel fogadni mindazt ami szembejön.

Ahogyan az előző posztban is írtam, nem igazán bántuk, hogy úgy hagyjuk magunk mögött Los Angelest, hogy jó néhány látnivalót fel sem vettünk a listára. A távlatokra, hétköznapi gondoktól való eltávolodásra, gondolatébresztő természetközeli sétákra éhező lelkünk ezen a napon sok dédelgetésben részesült. 

DSC 6952

DSC 6754

Amerre jártunk a városban barátságos és élhető lakóövezeteket láttunk.

A szállásról kijelentkezve meg kellett itatnunk az autót, Miklós pedig keresett egy zöld benzinkutat. A zöld valószínűleg az utolsó jelző, ami eszünkbe jut egy kút kapcsán, de LA-ben ez nem lehetetlen. Egy meglehetősen forgalmas helyen Helios House néven valósította meg a BP az első ilyen tankolóhelyet.

DSC 6758

DSC 6756

A futurisztikus designelemek nagy része újrahasznosított anyagból készült, valamint a burkolatot úgy alakították ki, hogy kevesebb hőt raktározzon, a felépítményt pedig 90 napelem fedi. Mindenképp rokonszenves az ötlet, hogy ha csak kicsit is, de igyekeznek fenntarthatóbbá tenni egy alapvetően nem környezetbarát dolgot. 

DSC 6946

Ezután San Pedro, illetve a Sunken City Trail felé vettük az irányt. Fele-fele arányban olvastam biztató és elriasztó leírásokat erről a részről, utólag úgy vélem jól döntöttünk, hogy nem hagytuk ki. A természet téralakító munkája nyomán mindig mást láthat az ide merészkedő látogató. Sunken City egy 1929-ben bekövetkezett földcsuszamlás eredménye.

DSC 6884

DSC 6919

DSC 6892

Az USA nyugati partján nem ritka jelenség kevesebb kárt okozott volna, ha nem párosul sok emberi felelőtlenséggel. A parthoz túl közel épített nyaralók és bungalók sora, valamint az ezeket kiszolgáló infrastruktúra szenvedte a legnagyobb rombolást. Emberéletben nem esett kár, mert a lakókat evakuálták, de a földmozgás okozta csőtörések, útbeszakadások és épületkárok nem kis anyagi áldozatot követeltek. A terület egy részét helyreállították, a víz közvetlen közelében lévő szakaszt pedig lezárták és kerítéssel vették körbe. Persze a figyelmeztető és tiltó táblák ellenére sok látogató kimegy a ma is folyamatosan változó partra.

DSC 6940

DSC 6923

Mindössze két ház süllyedt teljesen az óceánba, mára elég nehéz felismerni a parton, hogy pontosan minek a maradványait láthatjuk. Sok felületet graffitivel borítottak, illetve a környezetet szemmel láthatóan alakítja a szél, az eső és az óceán. S nyilvánvalóan az ember.

DSC 6931

DSC 6885

Mivel nem akartuk végletekig kísértni a sorsot és belefutni egy ellenőrzésbe, továbbindultunk az óceánparton haladó 1-es út felé, hogy végigguruljunk a filmekből ismert strandokon. Tulajdonképpen nem is panaszkodhatunk emberáradatra, február lévén körülbelül azt kaptuk, amire számítottunk: mérsékelt sorbanállás-araszolás-parkolóhelyvadászat után mindig megtaláltuk a csendes, feltöltődésre alkalmas partszakaszokat. DSC 6761

DSC 6809

DSC 6759

Long Beach, Sunset Beach, Huntington Beach, Newport Beach változatos és megejtően szép szakaszokkal kecsegtetett bennünket. Szinte mindenhol megálltunk és sétáltunk a víz mellett, hol kiépített, hol vadabb parton. Az időjárás is kegyes volt hozzánk ekkor még, kellemes szélben és többnyire nyugodt hullámzásban gyalogolhattunk kedvünkre az óceán mentén. DSC 6783

DSC 6861

DSC 6814

Nem lehetett azonban nem észrevennünk az előző bejegyzésben is említett strand / partlakókat. Mindennapos élmény volt találkozni rozzant lakókocsiból, lapos kerekű autókból délelőtt előbújó, parkolókban kávét készítő, nyilvánosan öltözködő, az óceánt fürdőszobaként, mosogatóként használó emberekkel. Ugyanígy a homokban üldögélő, gitárt pengető, kutyával andalgó, kukában kereső, boltok környékén lebzselő semmittevőkkel. Nem tisztem megítélni az életmódjukat, de aligha álltunk szemben társadalomba illeszkedő, adófizető, kártyabirtokos egyénekkel.

DSC 6959

DSC 6974

DSC 6776

Gondolom szabadon élők, a hippik mai követői / leszármazottai, a társadalmi kötöttségekre fittyet hányó boldogok voltak ők. Lehet, hogy magam konzervatív vagyok, de számomra túl sokan jutottak egy négyzetméterre az őket körülvevő szemét-és lomkupacokkal együtt. Abban az államban, ahol szemöldökfelugrató árcédulákba, az általunk megszokotthoz képest másfélszeres  benzinárba, meghökkentő albérlet- és szállásdíjakba futottunk bele, nem lehet könnyű ilyen életmóddal előteremteni a betevőt.

DSC 6993

DSC 7013

DSC 7039

Továbbhaladva immár San Diego vonzáskörzetébe értünk, s a természet szépsége újra és újra magával ragadott minket. A víz kékjének változása, a bearanyozott naplemente, a tengerzúgás bizonyosan az elsőszámú vonzereje ennek a régiónak. A Torrey Pines Természetvédelmi Területet kikerülve egyszercsak a La Jolla-parton találtuk magunkat. Azonban nem időztünk sokat, mert célpontként a Soledad-dombot írtuk be és még napszállta előtt vissza akartunk nézni amilyen távolra csak lehet a magasból.

DSC 7071

DSC 7069

DSC 7084

Páratlan látványban volt részünk. Mindketten sokáig álltunk megigézve a szárazföld és az óceán találkozását nézve. Egészen pontosan a La Jolla-part, a Rose-kanyon, Pacific Beach és maga San Diego az ami a szemünk előtt elterült. Hadihajókat, uszályokat és apró vitorlásokat egyaránt felfedezhettünk a képzeletbeli messzelátóba pillantva.

DSC 7127

DSC 7099

DSC 7115

A dombtetőn álló kereszt körül a koreai háború emlékművét alakították ki, ottjártunkkor is többen érkeztek elhunyt szeretteikhez emlékezni. 

DSC 7089

A már estébe hajló fényekben, kigyulladó lámpasorok között autóztunk még kicsit a környéken, majd egy vacsorát követően a szállást elfoglalva San Diego National City nevű részében, megegyeztünk, hogy el tudnánk képzelni a szokásos hétfők helyett ezt a mai napot - megsokszorozott hétindítóként. A Csendes-óceán maximálisan partner volt a dolgok helyretételében, egy másik látószög vagy szempont kiemelésében, önmagunkkal vívott csaták enyhítésében. Aztán órák múlva az erejét is megmutatta: viharos-haragos színe, felkorbácsolt, sziklafalakat szaggató hullámai, nyughatatlan döreje rádöbbentett arra milyen kicsi pontok vagyunk. 

További képek az albumban, amely bármelyik képre kattintva elérhető.

Ha tetszett a poszt, kövess minket a facebook-on, instagram-on is!  

A bejegyzés trackback címe:

https://travelbug.blog.hu/api/trackback/id/tr8615469860

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.