Hazajönni mindig öröm!

2014. február 19. - solkim001

Úgy kezdem, mint egy filmben - lelövöm a poént aztán elmesélem, mi történt.

Ma este, mikor munka után végre hazajöttem, ez a kép fogadott az apartman előtt: 

solkim001: DSC 6848 - indafoto.hu

 

A történtek megértéséhez egészen szombat hajnalig kell visszamenni. Golive volt, ez számomra röviden annyit jelent hogy péntek estétől egészen szombat hajnalig/reggelig/néha délig dolgoznom kell. 

A hétvégére rövid műszak ígérkezett, így pénteken sikerült már délután fél háromkor lelépni és este fél nyolcra visszamenni. Hajnalra már elég fáradt voltam, nem is éreztem magam valami jól, a munka az én részemről kész volt, így kb. fél három magasságában a távozás mezejére léptem (ezúton is köszi Csaba, hogy segítettél validálni a kollégának).

Majd leragadt a szemem, ramatyul voltam, így lassan vezettem - kb. 10-20 mérfölddel a sebességkorlát alatt. Már majdnem itthon voltam, amikor észrevettem, hogy egy rendőrautó áll mögöttem a piros lámpánál.

Texasban a rendőrök nem állíthatnak meg ok nélkül, mint otthon. Csak ha valami hibát követek el. Ha lassan megyek, az gyanús. Ha ilyet látnak, egy darabig jönnek mögöttem, hátha elkövetek valamit. Mivel szombat hajnal volt, valószínűleg azt hitték, kissé italos állapotban próbálok hazabotorkálni. 

Nem történt semmi, indexeltem, fékeztem, szabályos voltam, de hazáig rendőri kíséretet kaptam.

Ugrás a ma reggelre. Amikor dolgozni mentem, Gabi úgy köszönt el, hogy ha a suliban vérengzés lenne, akkor tudjam, hogy ő volt. Nagyon elege van már a névelőkből, hogy hentente más nyelvtani szabályokat hall a tanárnőtől és az angol nyelv eszetlen rendszeréből.

Ez történt eddig, ilyen események után érkeztem ma este haza, és láttam a rendőrautót a lakás előtt. Talán az is idesorolható még, hogy 3 hónapja felgyulladt a gázkazán az alattunk lévő lakásban, csak akkor a tűzoltók jöttek... És kivételesen nem voltam bekötve, mert a főbejáratnál felvettem a postát... arra a 36 méterre meg minek, ez magánterület, ide úgysem jön rendőr.

Megoldás? Semmi különös, hétvégén beköltöztek az egyik földszinti lakásba. És a rendőr ott lakik. Mikor leállitottam az autót, akkor pakolta a cuccát a kocsiba. Csak összemosolyogtunk, kár, hogy nem mondtam el neki ezt az egészet! Mi a fenének hozza haza a munkáját, vagyis a munkaeszközét? Bár, inkább ezt hozza, mint a munkáját...

A bejegyzés trackback címe:

https://travelbug.blog.hu/api/trackback/id/tr555821823

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tblog 2016.04.17. 05:21:32

Én minden nap sétálok, van hogy kora hajnalban, munka miatt, de van hogy rendőri kíséretet kapok. Araszolnak mögöttem. Elég értelmetlen dolog, megkérdezhetnék hogy mit csinálok, miért járkálok korán, hogy munkába megyek-e, de sose kérdeznek semmit, csak jönnek utánam. Pedig kevésbé lenne kínos, ha megkérdeznék hogy mért sétálok hajnalban. :)