Austin, belváros - avagy ismerd meg a városodat!

2013. február 19. - Árva Gabriella

Mindenkinek ajánlom, hogy próbálja ki milyen turistának lenni abban a városban, amelyet az otthonának tekint: felkerekedni és új szemszögből megnézni rég ismert utcákat, épületeket. Mi nem tekinthetjük nagyon régóta otthonunknak Austint, hat és fél hónapot töltöttünk itt együtt, de biztosan tudom, hogy mindkettőnknek jót tett ez a kis csatangolás a belvárosban abból a szempontból, hogy jobban, otthonosabban érezzük magunkat itt.

Szombati napot választottunk és a tömegközlekedést! Mint egész Texas esetében, itt is vitathatatlanul igaz, hogy a legjobb autóval közlekedni, az emberek élete, a szolgáltatások nagy része ennek megfelelően alakult. Austin azonban ebből a szempontból is elüt egy kicsit az “átlag-texasitól”, sokféle igényt kielégítő és folyamatosan bővülő tömegközlekedési hálózata van busz- és vonatjáratokkal, P+R megoldással valamint egyetemi campusok közötti ingajáratokkal,  nem is beszélve az egyre több kerékpárútról.

Természetesen zónarendszer működik, de az óriási kiterjedésű város legnagyobb része abba a zónába tartozik, amelyben egy 2 $-ért megváltott buszjegy a város összes vonalán korlátlan számban és irányban biztosít utazási lehetőséget 24 órán át!

solkim001: IMAG0019

 

Az általunk használt 3-as busz a Burnet Road-on halad Észak-Austinból a városközpont felé, személy szerint nekem az egyik kedvenc utcám a városban: diákvárosaimban mindig megvolt egy ilyen ezer kis bolttal teli, rengeteg szolgáltatást kínáló és még sétára, kirakatnézegetésre is alkalmas lüktető vonal, szóval nekem a debreceni Piac, illetve a kisvárdai Csillag utcát idézi fel.

solkim001: DSC 3934 01

Városnéző túránkat az egyetemen kezdtük, amelynek ahogyan már utaltam rá számos campusa van Austinban.

solkim001: DSC 4005 01

solkim001: DSC 4031 01

A XIX. században alapított intézmény főépületét a Guadalupe és a 24. utca kereszteződése felől közelítettük meg. Stílusos utcanévtábla segít az eligazodásban, az egyetem jelképe (longhorn – hosszú szarv) és színe mindenhol visszaköszön nemcsak az egyetem, de a város egész területén.

   

 

solkim001: DSC 3947 01

Mondanom sem kell, hogy az egész campus területén tilos a dohányzás és láss csodát : egyetlen eldobott cigarettavég sem keresztezte az utunkat. Kicsit az orrunk után menve barangoltunk az épületben és körülötte ; leginkább célszerűség és egyszerűség jellemzi, de azért voltak figyelemre méltó részletek mind a főépületben, mind az üzleti tanulmányok tömbjében.

solkim001: DSC 4072 01

solkim001: DSC 4077 01

solkim001: DSC 4110 01

A University of Texas at Austin, vagy a UT, ahogyan itt mindenki nevezi, állami kutatóegyetemi státusszal bíró intézmény, mintegy 50 000 hallgatóval Texas második legnagyobb egyeteme. Talán egyetlen olyan diákkal sem találkoztunk, aki ne viselt volna valamilyen terrakotta színű és longhorn-os ruhadarabot.

Szemerkélő esőben sétáltunk a szoborparkban és a campus többi épülete között, s úgy hiszem mindkettőnket visszarepített a séta az egyetemi évekbe, élményekbe. Jó volt leülni és magunkba szívni az intézmény levegőjét.

solkim001: DSC 3993 01

Utunkat ezután az Óratorony irányába vettük, amelyről kiderült, hogy csak a 10. emeletig látogatható, tehát erről a szintről tudtunk körülnézni és pár képet kattintani, már amennyire a ködös, esős idő lehetővé tette. Az egyetemi torony viszont látogatható hétköznapokon, tehát ide vissza is fogunk térni, hogy magaslati látképeket őrizhessünk Austinról.

Mindig érdekes szembesülni a saját kicsinységünkkel a szédítő épületeket csodálva és persze felismerni azt, hogy milyen nagyságra hívatott mégis az ember, hiszen a toronyházak megálmodói, tervezői és építői is mind emberi agyak és kezek voltak!
Az egyik toronyház legfelső emeletei belevesztek a ködfelhőkbe – engem ez ismét a határtalan lehetőségek országára emlékeztetett, ahol most szerencsénk van élményeket és tapasztalatokat gyűjteni. A lehetőségek végtelenek, csak rajtad áll, mit tudsz elérni és megvalósítani a rendelkezésedre álló eszköztárral. Az eddig megélt kilátástalanság után most nagyon lélekemelő és üdítő átélni azt, hogy itt újra jelentést nyer a perspektíva szó az átlagember számára is.

solkim001: DSC 4135 01

solkim001: DSC 4124 01

solkim001: DSC 4182 01

Sétánk következő állomása – egy nagyszerű ebéd után az indiai konyha remekeiből á la Clay Pit – a Mexikói Művészeti Múzeum volt, reménykedve abban, hogy kijövet már napsütésben mehetünk tovább. Két figyelemre méltó kiállítást néztünk meg. Az egyik Mexikó déli részén található Michoacan és Guerrero tartományokból származó maszkok gyűjteménye volt, a másik pedig az amerikai-mexikói határ közelében rendkívül népszerű utcai harcosokról szóló tárlat volt. A más országokban is elterjedt sport és szórakozási lehetőség leginkább abban különbözik az ittenitől (Lucha Libre), hogy Mexikóban nagyon fontos része maga a harcos, az ő érzései, emberi tulajdonságai.

solkim001: DSC 4249 01

Az álarcok nagyon emlékeztettek minket az otthoni busómaszkokra – ez már nem az első ilyen érzés a mexikói kultúrával kapcsolatban. Többségük fából készült, rendkívül élénk színekkel és az ábrázolt emberi érzések sokaságával. Rituális és ünnepi táncok során használják őket az emberek, tehát távolról sem csak múzeumi emléktárgyak.

solkim001: DSC 4222 01

solkim001: DSC 4224 01

solkim001: DSC 4227 01

Egy épp érkező buszt elkapva ezek után átmentünk a Colorado folyó másik oldalára és a South Congress Avenue-n bóklásztunk, aminek nagyon klassz hangulata van az év bármely szakaszában és amely be is szippantott minket.

Betértünk egy édességboltba, ahol temérdek vásárló, illatok és színek (s persze mesterséges színezékek és ízfokozók) leírhatatlan kavalkádja fogadott.

solkim001: DSC 4316 01

solkim001: DSC 4313 01

Megkóstoltunk 2 kézzel készített, töltött csokoládébonbont, de sajnos nagy csalódás volt mindkettő: meg sem közelítették az európai országokban és persze otthon ismert kézműves csokibonbonok mennyei finomságát! A szokásos vanília-, fahéj- és cukor-domináns ízeken túl, a lehető legszokatlanabb párosításokkal is találkozhattunk: lime és bors, chili és mangó, vaníliás tejkaramella, baconos rágógumi, muffin-ízű fogkrém, etc. Texas - ban is élvezettel esznek az emberek az utcán helyben készült bármit: a hot-dog és a hamburger mellett mindent elkészítenek a kis lakókocsikban (sültcsirke, taco, palacsinta, kebab, perec); most a leghosszabb sor a sütis bódé előtt kanyargott. Minden hónap első csütörtöki estéjén a boltok hosszabbított nyitvatartásával és számtalan kis sátorral vevőcsalogató vásár van a South Congress Avenue-n, érdekes arcokkal, kézművestermékekkel, régiségekkel. Ezt mindenkinek érdemes megnéznie, aki Austinba látogat.

A következő egy csizmabolt, mit bolt – mennyország volt!

solkim001: DSC 4358 01

solkim001: DSC 4366 01

solkim001: DSC 4367 01

solkim001: DSC 4377 01

solkim001: DSC 4378 01

solkim001: DSC 4381 01

Színek, minták és stílusok elképzelhetetlen keveredése, egyébként egy régesrégi családi kisvállalkozásból nőtte ki magát. Természetesen itt is érvényesült a Keep Austin weird! jelmondat, amit nehéz magyarul hasonlóan egyszerűen és hangzatosan visszaadni (Kb. Őrizd meg Austin különös furcsaságát!) különösen a kiegészítőket illetően.

A harmadik üzlet pedig egy otthoni régiségbolt-bolhapiac keverékére emlékeztető, az előzőekben említett mondat tökéletes aláfestője volt, tele különleges, hóbortos és szokatlan, meghökkentő tárgyakkal, eszközökkel, bútorokkal, díszekkel.

solkim001: DSC 4386 01

solkim001: DSC 4404 01

 

Ekkor a már megtett sok km (mérföld) erősen elfárasztott mindkettőnket, tehát csak rövid sétát tettünk és hamar feladtuk a bolt teljes átböngészését.

KEEP AUSTIN WEIRD!

 

solkim001: DSC 4290 01

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://travelbug.blog.hu/api/trackback/id/tr15088088

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tblog 2016.04.17. 04:54:25

Nekem még 1 hónap és végre hátrahagyhatom a várost, erdőben fogok lakni. Nem lesz egyszerű, de mégis nagyon várom már. :) Megvannak a pozitívumai az amerikai városoknak, de a vidék az mégis másabb. Főleg a rural.

Árva Gabriella · http://travelbug.blog.hu/ 2016.04.17. 19:16:32

@Tblog: Oszinten irigylem :) En videken szulettem Magyarorszagon, lelekben videki is maradok mindig. Nagyon szivesen elkoltoznenk mi is a varosbol, csak nem tehetjuk meg (egyelore). Persze talan bonyolultabba valik az ember elete, de sokat nyerhet mas szempontbol a varos elhagyasaval.

Tblog 2016.04.17. 22:54:54

Sok évet töltöttünk városban, úgyhogy ideje lesz továbbállnunk. Biciklizhetünk, mert kocsink nincs, és a városban a boltok, üzletek, postahivatal meg a többi 5+ mérföldre van. :)

symantec 2016.04.21. 00:43:03

@Tblog:

Meg szabad kerdeznem, hogy hogyan fogtok alkalmankent a varosba bejarni mondjuk pl. hivatalos ugyeket intezni, rendezvenyekre ellatogatni stb., ha nincs kocsitok?

Tblog 2016.04.21. 02:12:09

@symantec: Otthon ülő típusok vagyunk, de van 2 biciklink. A postára szoktam járni most is, az is több mint 3 mérföld, oda-vissza 6. Biciklivel nem nagy szám, általában 40 perc alatt megjárom. :)

symantec 2016.04.21. 04:26:52

Akkor, ha jol sejtem, nincsennek gyermekeitek. Igy azert konnyebb auto nelkül meguszni ... de ez csak mulo allapot. :-P