Figyelem! Közérdekű Közlemény!
A blogunkat új felületre helyeztük és új nevet adtunk neki. 2021. októberétől az alábbi linken olvashatóak a bejegyzéseink: www.aborondomesen.com
A travelbug.blog.hu oldalon nem jelennek meg az új írásaink, viszont a régi posztok természetesen továbbra is elérhetőek lesznek itt.
Gabi és Miklós
E bejegyzés apropójául egy 2014 őszén, Austinban megrendezett kiállítás szolgált. Mi 2015. január elsején látogattunk el a Harry Ransom Központba a The Making of GONE WITH THE WIND (Hogyan készült az Elfújta a szél?) című tárlatra és meglepetésünkre nagyon sokan bóklásztak a termekben.
Már akkor szöget ütött a fejemben a kérdés: vajon miért van ez? Csak azért, mert mindössze 3 napig látogatható még a kiállítás? Ennyien "unatkoznának" a szilveszteri buli másnapján? Vagy éppen annyira vonzó a tárlat? Mi lehet annyira érdekes egy hightech város lakói számára egy "poros" múlt századi regényből készült filmben?
Sok helyen találkoztunk a reklámjával és megvallom engem is az vonzott leginkább, hogy Scarlett eredeti (filmben viselt) ruháit ígérték a hívó prospektusok. Ez be is jött, néha percekig álltunk sorba, hogy lefenyképezhessük valamelyiket, akkora volt az érdeklődés. Kicsit később beírtam a gugli keresőjébe a kiállítás címét és olyan mennyiségű újságcikk, képanyag, blogbejegyzés és kritika tárult elém, hogy másodszor is nagyon elképedtem. Ekkor gondoltam arra, hogy utánajárok miért annyira népszerű egy 75 éve készült film ma is az Államokban. Közben az elhatározás is megérlelődött bennem újraolvasom a regényt - ezúttal eredetiben, angolul. Valamikor kamaszkoromban olvastam a 2 vaskos kötetet magyarul, s persze később a filmet is láttam.
A poszt tehát azért születik ennyi késéssel, mert az 1024 oldal befejezése mostanra sikerült.
A Harry Ransom Center az austini egyetem keretein belül és campusán működik. Több millió kéziratot, fényképet, könyvritkaságot, dokumentumot és műtárgyat őriz az archívumként, kutatókönyvtárként és múzeumként egyaránt funkcionáló központ. A gyűjtemény nagy része bárki által hozzáférhető, olvasható, kutatható. Méltán büszkélkedhetnek egy Gutenberg Bibliával, számos amerikai író kézirataival, teljes könyvtárával, egyedülálló képregény-gyűjteménnyel, két Frida Kahlo-képpel, művészek relikviáival.
Az épületbe belépve azonnal önkéntesek karjaiba futottunk - miután kiderült, hogy először járunk itt, rövid tájékoztatót kaptunk a központról és a főbb néznivalókról. Nekem ez nagyon rokonszenves vonása az itteni múzeumoknak: nem egy unott, mosolyogni képtelen pénztáros fogad, hanem egy lelkes ember, aki figyel és kiváncsi ránk, s aki azért dolgozik, hogy a látogató kedvező benyomással térjen haza. Sosem felejtik el az Isten hozta Texasban! üdvözlést és a Köszönjük, hogy minket választott! mondatot, mihelyst meghallják az idegen akcentust.
Elsőként a Gutenberg Bibliát és a legrégebbi, papírra előhívott fekete-fehér fotót néztük meg - ezek egyébként is a központ legbecsesebb és legértékesebb, állandóan kiállított darabjai. Ezek után vetettük bele magunkat az Elfújta a szél című film elkészültét bemutató kiállításba.
A forgatáson és a castingokon készült fotók, eredeti levelek és táviratok, forgatókönyv-részletek, jelmezek, díszletvázlatok, szerződések, filmrészletek és feljegyzések Hollywood aranykorába kalauzoltak minket.
Mind a regény, mind a film születésének körülményei érdekesek, ez utóbbinak magyar vonatkozása is van. A film rendezőjeként elsőként George Cukor neve állt a dokumentumokon, aztán a filmes világot akkoriban megbolygató egyik legnagyobb botrányként emlegetett összekülönbözésük után, David O. Selznick producer felbontotta a szerződést a tekintélyes rendezővel, s maga látott a nagyszabású filmterv megvalósításához. Bár korábban dolgoztak együtt gyümölcsözően, Selznick valószínűleg megérezte a küszöbön álló óriási sikert és inkább egyedül szerette volna besöpörni a dicsőséget, így több forrás szerint módszeresen ellehetetlenítette George Cukor munkáját. Később mégis társat választott a monumentális munkához, a stáblistán végül Victor Fleming neve szerepel rendezőként.
Nem tisztünk megítélni Selznicket - korábbi munkáival beírta már magát a filmtörténelembe (King Kong, 1933; Vacsora 8-kor, 1933; Anna Karenina, 1935), s az Elfújta a szél sikerét (8 Oscar-díj és minden idők legnagyobb bevétele) óriási mennyiségű munka előzte meg a jogok megvásárlásától kezdve a legendás atlantai forgatáson át a bemutatóig.
Mi is történt a Margaret Mitchell ügynökével megejtett 50 000 dolláros szerződés aláírását követő két és fél évben, amikor végül a két főszereplő szignója is megerősítette a közös munka szándékát? A regény elsöprő sikerének köszönhetően az első perctől nagy médiafigyelem kísérte a szereplőválogatást, majd a közvélemény is erősen belefolyt a keresésbe. Selznick eredetileg egy teljesen ismeretlen arcot szeretett volna Scarlett O'Hara szerepébe bújtatni (kettős céllal: övé lehetett volna az új sztár felfedezésének dicsősége is és persze jóval alacsonyabb gázsival megúszta volna az ügyet ), aztán látva a közfelháborodást és hetente több száz levelet kapva döntését megváltoztatta.
http://norman.hrc.utexas.edu/GWTW/#top
A kiállításon számos ifjú színésznőről, modellről, egyetemistáról készült casting-fotót és -feljegyzést találtunk. A déli államokban (színjátszókörökben, kisszínházakban) tett, Scarlett-kereső utak szinte eredménytelenek voltak. A nézők-olvasók naponta szavaztak a közzétett lehetséges jelöltekről.
Szerveztek castingokat New Yorkban, Los Angelesben és Washington D.C.-ben is. A már-már hisztériává fajuló történetben fordulat csak 1938 végén állt be: David O. Selznick testvére révén találkozott Vivien Leigh angol színésznővel, akit azonnal meg is hívott próbaforgatásra, s végül 1939. január 16-án szerződtette Scarlett O'Hara szerepére.
Érdekes színt ad még a történetnek, hogy Selznick az ellentétek ellenére hallgatott George Cukor tanácsára, aki több körben tesztelte a fiatal Vivien Leigh-t, s még Margaret Mitchell tanácsát is kérte a kérdésben.
A tárlaton valóban megcsodálhattuk az eredeti jelmezek közül Scarlett selyemszatén esküvői öltözékét, az Ashley születésnapi partiján viselt burgundi vörös, strucctollakkal díszített ruhát, a mélykék, prémmel díszített súlyos bársonyruhát, amelyet Scarlett a film legtragikusabb jeleneteiben viselt, s a rengeteg hímzéssel készült zöld bársony pongyolát is.
A kiállítás minden bizonnyal leghíresebb és legvonzóbb darabja a zöld bársonyfüggönyből készült ruha volt, amit Hollywood legtöbbet fotózott és legtöbb hírben szereplő kosztümjei között tartanak számon. A filmben smaragdzöld, szabad szemmel és 75 évvel később inkább olívazöld ruha, bár viseltesnek tűnhet és a színe fakulhat, örök jelképe marad egyrészt Scarlett találékonyságának és makacs túlélési ösztönének; másrészt a film 75 éves sikertörténetének. A kiállítás egyik kurátora szerint sosem lesz belőle múltidéző múzeumi relikvia, hiszen annyira hozzánőtt a nőalakhoz, akinek gondjait és örömeit, küzdelmeit és győzelmeit oly sokan érezték és érzik ma is magukénak.
A bennem felmerült kérdésre tehát a válasz az előbb felsoroltakban kereshető. A regény ma is Amerika második legolvasottab könyve (a Biblia után). Az akkor még szokatlanul nagy médiafelhajtással kísért előkészületek, forgatás és a film utóélete máig kihat. S ha ez még nem lenne elég: annyi legenda, pletyka, egekbe szökő gázsik és bevételi összegek, valamint sok-sok személyes élmény nem engedi, hogy a szél elfújja ezt a történetet.
Akinek van kedve beírni a keresőbe a regény, illetve a film kulcsszavait (angolul), megdöbbentő mennyiségű cikkbe, kritikába, pletykába, aktualitásba fog botlani.
Itt is böngészhetünk és szórakozhatunk:
http://www.imdb.com/title/tt0031381/fullcredits/
http://www.playbuzz.com/maddiecovert10/which-gone-with-the-wind-character-are-you
http://www.southernliving.com/travel/which-gone-with-wind-character-are-you
http://mentalfloss.com/article/30591/10-things-you-might-not-know-about-gone-wind
http://www.cnn.com/2010/SHOWBIZ/Movies/09/02/obit.conlon/
http://onelinereview.blogspot.com/2012/06/four-surviving-cast-members-speaking.html
Felhasznált források:
http://www.hrc.utexas.edu/exhibitions/web/gonewiththewind/#top
http://www.austintexas.org/visit/gone-with-the-wind/
http://www.cnn.com/2014/09/09/travel/gone-with-the-wind-exhibit-75th-anniversary/.
Ha tetszett a cikk, kövess minket a facebook-on is!
