Figyelem! Közérdekű Közlemény!
A blogunkat új felületre helyeztük és új nevet adtunk neki. 2021. októberétől az alábbi linken olvashatóak a bejegyzéseink: www.aborondomesen.com
A travelbug.blog.hu oldalon nem jelennek meg az új írásaink, viszont a régi posztok természetesen továbbra is elérhetőek lesznek itt.
Gabi és Miklós
Ma egy igazi austini próbát álltunk ki a szó szoros és átvitt értelmében. A Franklin Austin legutánozhatatlanabbnak és legfinomabbnak titulált, biztosan leghíresebb barbecue étterme. Amiről biztosan mindenki ismeri, az a Travel Chanel-adás, a többórás sorbanállás, ez a texasi székhely ooooh-ahhhh pointja BBQ szempontból. Ehhez képest ma reggel, amikor beírtuk a google keresőjébe, a következő név fogadott: grill étterem. Semmi nem áll messzebb a valóságtól.
7 óra előtt 10 perccel érkezve a 11-kor nyitó kajáldához, mi voltunk a tizenegyedikek a sorban! 8 órára már kb. 70 - 80 ember ücsörgött- várakozott velünk együtt.
Ekkorra már kinyitott a kis kávésbódé - csodás üzleti érzékkel Aaron Franklin húsmenyországához települt -, ételillat birizgálta az ízlelőbimbóinkat. S már felkelt és kisütött a nap. Benn természetesen javában folyt az aznapi eladásra szánt hùsmennyiség füstölése. A BBQ ugyanis nem grillezett hús, a texasiak valószínűleg lelőnének, ha tudnák, hogy ezt leírtam, mert van aki így hiszi.
Hogy én (akinek nem kedvence ez az étel) hogyan kerültem a történetbe, az is egy külön sztori.
Fél 9 felé már a vendégfogadásra is készülődtek az alkalmazottak a szokásos rituálékkal. S hogy mivel töltötték az emberek az időt kint? Sztoriztak, reggeliztek, kávéztak, söröztek (jégből kivéve az üvegeket!!!),fotóztak, posztoltak, széken takarókba burkolózva szundiztak, labdáztak, kártyáztak. A reggeli 6 fok számunkra nem jelentette feltétlenül a jeges sört, de nem lepődtünk meg a flipflopban és bermudában érkező és az ùtpadkán/lépcsőn üldögélő ittenieken.
9 körül egy pincérlány elkezdte felmérni az igényeket, ki miből mennyit tervez venni,hiszen a Franklin arról is ismert, hogy minden nap csak egy adott mennyiségű húst készítenek el, s amennyiben az elfogyott, csak másnap reménykedhet az éhesen maradt vendég a finom falatokban! Sokszor már nyitás előtt ki kell tenniük a MINDEN ELADVA táblát.
Persze ekkorra a legtöbben már körüljárták a nem túl nagy és semmi extra éttermet. Mi is felfedeztük a kis büfékocsit, amiben 2009-ben először porciózta Aaron Franklin a megörökölt, hagyományos füstölőben készült ínycsiklandó marhaszegyet, bordát, kolbászt, oldalast. Hamar fontos pontja lett a városnak az illatokba burkolózó kis járgány, vendégek hosszú sora kígyózott a pénztárgépe előtt. Ez a sor aztán a védjegye lett akkor is, amikor új helyére, a 11. utcára költözött.
Időközben a sor egyre csak hosszabbodott, kanyargózott végig az épület mellett, aztán keresztül a parkolón ki a következő utcára. Egy jópofa alkalmazott már harmadszor jött üdvözölni, tájékoztatni a várakozókat és fennhangon megköszönni, hogy ennyi türelmünk van az ebédünkre várni. Miklós kollégái, Mike és Jason is megérkeztek, hogy felvegyék a majd 3 kiló húst (összesen 3 ember számára) az amerikai futball-meccs végigszurkolásához.
Mint a hasonló éttermekben már sokszor nézegettük a fotókat, amelyek megörökítik az ott megfordult hírességeket, itt ezt online tettük meg. Nem nagyon hosszú még a fotók sora, de láthatjuk azt is amelyik Barack Obamát ábrázolja. 2014-es texasi látogatása során ezt az élményt ő sem hagyta ki: maga vette meg az egész kíséretének a sokfontnyi ebédrevalót és parolázott a vendégekkel. Láss csodát, neki nem kellett sorban állnia, percek alatt Aaron pultja előtt válogathatott!
A hőn áhított pillanat számunkra is elérkezett: kevéssel 11 óra előtt az ajtók kinyíltak, a várakozók pedig továbbra is fegyelmezetten kempingszéküket összehajtva, poharaikat, dolgaikat felnyalábolva szépen besorjáztak, hogy végre megkapják és megkóstolhassák a város legnevesebb barbecue-ját. Sokan jönnek az ország más államaiból, így nem ritka, hogy a pihenőhelyükről előjövő oldalasok, marhaszegyek és kolbászok előbb közösségi hálókra kerülnek, s csak aztán a zsírpapírba - mérlegre - tálcára - TO GO tasakokba.
Mi a hosszas álldogálás, fagyoskodás után inkább otthon ettük meg az ebédünket, tizenegyedikként a sorban, nyitás után 20 perccel már az autópályára hajtottunk fel az illatozó meleg csomaggal az autóban.
S hogy milyen volt? Erre is kiváncsi az Olvasó? Nos ezt leírni szavakkal nem igazán lehet, aki teheti, jöjjön el és próbálja ki a többórás várakozás, füstölődés utáni ízélményt!
